Gloviczki Zoltán, Zsinka László

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában


A középkor fogalmának születése a történetírásban

A „középkor” a kora újkori történetírásban vált a történettudomány elfogadott kategóriájává. A német protestáns történetírók a 17. században továbbvitték, és új tartalommal töltötték meg a humanisták által a 15–16. században használt media tempestas, media aetas és media antiquitas kifejezéseket. A reformáció történetírása már nemcsak a „szerzetes latint” és a barbár „gótikus stílust” illette megvetéssel, mint az itáliai humanisták tették, hanem a „pápai egyházat” és a „skolasztikát” is. A középkori történetírás az emberiség történetét még a keresztény üdvtörténet alapján osztotta korszakokra. Ehhez képest egy hallei protestáns professzor, Christoph Cellarius munkássága nyomán elterjedt, hogy az egyetemes történetet három korszakra lehet felosztani: ókorra, középkorra és újkorra. Cellarius 1688-ban megjelent könyve fordulópont volt a világtörténelem szemléletében. Ettől fogva gyökeret vert a középkor (medium aevum) kifejezés. Cellarius három könyvben jelentette meg nagy egyetemes történeti munkáját. Az ókorral foglalkozó Historia antiquát 1685-ben, az újkort tárgyaló Historia novát 1686-ban adta ki, s ezt követte két év múlva a középkorral foglalkozó Historia medii aevi a temporibus Constantini Magni ad Constantinopolim a Turcis captam című műve. A könyv címe világosan kijelölte a középkor kronológiai határait Nagy Konstantin császár uralkodásától – 4. század első fele – Konstantinápoly oszmán törökök általi elfoglalásáig (1453).

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 250 6

A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon.

Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave