Füzesiné Hudák Mariann

Bevezetés a tudományos kommunikációba


Az arányskála

Ennél a skálatípusnál az is információtartalommal bír, hogy egyik adat hányszorosa a másiknak, hiszen az ilyen skálán számszerűsíthető adatok olyan mennyiséget képeznek le, amelynél a skálán elért kétszeres érték az általa reprezentált tulajdonságokra is igaz. Ha például valaki egy olyan rövid távú memóriaterjedelmet vizsgáló teszten, amelyben egyjegyű számok nevét kell megadott sorrendben visszamondani (számterjedelemteszt), kétszer annyi számot tud helyesen felidézni, mint a társa, akkor neki kétszer akkora a számterjedelme. Hétköznapi mérések esetén általában szintén arányskálákat használunk: a két kilométerre lévő vasútállomás ténylegesen kétszer olyan messze van, mint az egy kilométerre lévő buszmegálló, vagy a két kilogramm súlyú kenyér is ténylegesen kétszer akkora, mint az egy kilogrammos, és nem csupán egy kilogrammal nehezebb, mintha csak intervallumskáláról beszélnénk. Az arányskálára természetesen az intervallumskála tulajdonságai is jellemzőek, de kiegészülnek az arányok értelmezhetőségével. Mind az intervallumskálát, mind pedig az arányskálát képező adatok vizsgálhatóak parametrikus statisztikai tesztekkel.

Bevezetés a tudományos kommunikációba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 244 5

A leendő elsőéveseknek szánt „Bevezetés a tudományos kommunikációba” című tárgyhoz készített jegyzet célja segíteni a hallgatókat a pszichológiai tárgyú tudományos közlemények elkészítéséhez szükséges ismeretek és készségek elsajátításában. A BA-diploma megszerzéséhez szükséges pszichológiai műhelymunkák kivitelezését alapozza meg a tárgy, és ehhez kíván segítséget nyújtani jelen kötet, a munkához elengedhetetlen háttérismereteket tartalmazó jegyzet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fuzesine-bevezetes-a-tudomanyos-kommunikacioba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave