Hunyadi László, Vita László

Statisztika I.


Ellenőrző kérdések

  1. Mondjon példákat olyan esetekre, amikor a standardizálás vagy a standardizáláson alapuló indexek használatára van szükség! A példákban azonosítsa az A, B és V adatokat is!
  2. Miért van szükség az összetett intenzitási viszonyszámok tényleges változását tényezőkre bontani? Milyen tényezőkre és hogyan bontható fel a tényleges változás?
  3. Mi lehet annak az oka, hogy egy háromféle minőségben kapható alma átlagára annak ellenére 20 százalékkal nő, hogy az egyes almaminőségek ára csak 5–10 százalékkal nő? Próbáljon számszerű példát is konstruálni a válasza alátámasztásához!
  4. Milyen formákban határozható meg az Iʹ1 index? Mitől függ, hogy melyik formulát használjuk?
  5. Melyik összefüggés demonstrálja azt, hogy az átlagok változása nem ugyanaz, mint a változások átlaga?
  6. Mi idézheti elő egy ugyanazon n termékre vonatkozó aggregátum időbeli változását? Hogyan mutatja ki a változás tényezőit az indexszámítás?
  7. Mennyiben eltérő az indexszámítás qi és pi alapadatainak természete? Lehet-e ennek szerepe az eredmények értelmezésekor?
  8. Indokolja meg azt, hogy az aggregát formában számítható indexek összetett viszonyszámok! Mik a részviszonyszámok az egyes indexek esetében?
  9. Hogyan értendő az, hogy az indexszámításhoz használt alapadatoknak összehasonlíthatóaknak kell lenniük? Mi a következménye annak, ha az összehasonlíthatóság nem áll fenn?
  10. Sorolja fel az árindex számítására használható formulákat, jellemezze azokat röviden és fejtse ki, hogy mi idézheti elő a kétféle súlyozással kapott eredmények egymástól való eltérését!
  11. Mi a deflálás és mi az átárazás? Mikor lehet rájuk szükség a gyakorlatban?
  12. Mit jelent a volumenindex közvetett meghatározása és miért használják ezt a meghatározási módot a gyakorlatban?
  13. Adja meg az agrárolló értelmezését az árollók általános értelmezésére támaszkodva!
  14. Sorolja fel és jellemezze röviden az indexsorok fajtáit!
  15. Melyek a területi és ezen belül a nemzetközi indexszámítás speciális vonásai? Miben fejeződik ki a leginkább a nemzetközi indexszámítás specialitása?

Statisztika I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 221 6

E tankönyv a gazdaságtudományi képzési terület hallgatóinak alapképzésére szánt két féléves statisztikai tananyag első félévi része. Tartalma összhangban van a megfelelő HEFOP-ajánlásokkal. Könnyen kijelölhető belőle azonban a társadalomtudományi képzési terület hallgatóinak szóló egy féléves tananyag is. Ez a kötet a statisztika alapfogalmait és a leíró szemléletű statisztikai elemzés standardnak mondható eszköztárát ismerteti. A leíró elemzésen belül először a sokaság egy ismérv szerinti elemzését mutatja be, amit a sokaság több ismérv szerinti elemzésének tárgyalása – ezen belül a két ismérv közötti kapcsolat jellemzése – követ. A kötet második fele az intenzitási viszonyszámok standardizálással történő összehasonlítását, az érték-, ár- és volumenindex-számítást és az idősorok elemzését tartalmazza. Az anyag tanulását a fontosabb fogalmak jegyzéke, ellenőrző kérdések és a fejezetek végén található kiegészítések könnyítik meg, melyeken többek között megtalálható a tankönyv szemléltető példáinak az Excellel kivitelezett megoldása is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hunyadi-vita-statisztika-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave