A gazdasági fejlődés folyamatai alapvetően meghatározzák egy társadalom jellemzőit, a népesség foglalkozási megoszlását, az életszínvonal alakulását, munkaerőpiac működését és ezen keresztül a mobilitási esélyeket. A gazdasági növekedés, vagy éppen visszaesés, egyes ágazatok válsága, mások fellendülése társadalmi átrétegződéseket indíthat el, s kihathat a politikai folyamatokra is. Egy nemzetgazdaság mérete, teljesítőképessége – a demográfiai adottságokkal együtt – döntő jelentőségű egy ország nemzetközi katonai, diplomáciai súlya szempontjából. A 20. században a kormányzatok alapvető feladata, hogy megfelelő gazdaságpolitikával az egyes országok adott lehetőségeihez képest a lehető legoptimálisabb eredményhez segítsék hozzá a gazdasági szereplőket. Jelen fejezetben a két világháború közötti magyar gazdasági fejlődést és a gazdaságpolitikai döntéseket mutatjuk be, amelyekkel a kormányzat válaszolni igyekezett a kihívásokra. A magyar gazdaság szerkezete és külső működési feltételei ugyanis döntő módon változtak meg az első világháború nyomán, amire a magyar gazdaságpolitikának is válaszolnia kellett. Kérdésünk tehát, hogy milyen eredményeket ért el a gazdaságpolitika a gazdaság az új viszonyokhoz való adaptációjának elősegítésében, mennyiben ment végbe sikeres alkalmazkodás Magyarországon a változó külső gazdasági feltételekhez.