Bódy Zsombor

Magyarország társadalomtörténete a két világháború között


Elitek és a társadalom felső rétegei

Nem egyszerű fogalmilag megragadni a társadalom felső rétegeit. A különböző társadalomtudományi megközelítésmódokba tartozó megnevezések gyakran normatív szempontokat, politikai jellegű értékeléseket tartalmaznak. Hiszen az olyan eltérő kifejezések, mint uralkodó osztály, felső tízezer, arisztokrácia, nagypolgárság, vagy az eleve inkább politikai kontextusba illeszkedő plutokrácia stb. más-más értelmezési kereteket hívnak ugyan elő, de rendszerint értékítéletet is magukban rejtenek, nem pusztán semleges módon leírják a megjelölni kívánt csoportokat. Leginkább még az elit fogalma, pontosabban annak bizonyos értelmezései törekszenek a semlegességre, amennyiben bizonyos funkciókhoz, feladatok ellátásához, kompetenciákhoz kötik az elittagságot. A két háború közötti magyar társadalom csúcsainak vizsgálatában is a lehetséges elitfogalmak közül a funkcionális elit fogalomra támaszkodhatunk. Ebben a megközelítésben azok tekinthetőek az elit tagjainak, akik – formális vagy informális – pozíciójuknál fogva befolyással rendelkeznek fontos döntéshozatali folyamatokra. Ebben az értelemben beszélhetünk helyi elitről, amely valamely lokális környezetben birtokolja a döntéshozatali pozíciókat és beszélhetünk országos elitekről. A modern társadalmakban az országos elitek egyre differenciáltabbak tevékenységi területek szerint. Szó lehet gazdasági elitről, melynek tagjai a gazdasági életben töltenek be döntéshozó szerepet, szellemi-tudományos elitről, amely a kulturális és tudományos területen foglal el irányító posztokat, katonai elitről, melynek a hadseregre vonatkozó döntésekben van szava, egyházi elitről, amely az egyházi intézményrendszer csúcsán áll, az államigazgatás vezetőiről, mint adminisztratív elitről, végül pedig a politikai elitről, mely az országos szintű politikai döntéshozatalban vesz részt. Utóbbi elitcsoport részben eltér a megelőzőektől, hiszen azok tagjait rendszerint az jellemzi, hogy az elitpozíciók betöltéséhez valamilyen magas szintű szakismeret is szükséges, hogy kompetensek lehessenek az adott terület kérdéseiben. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a politikusok nem értenek semmihez, mert a vezetői képességek – és a politikusként végzett munka – egyáltalán nem lebecsülendőek, s aki a politikai elitben tartós helyet tud kivívni magának, annak rendszerint rendelkeznie is kell ilyenekkel. Azonban a politikusi képességek nem köthetőek valamely formalizált, magasabb fokú tanulmányokon keresztül elsajátítható specializált tudáshoz és képességekhez, ahogyan az az egyházi elittől a katonain át a tudományosig valamennyi funkcionális elitről elmondható. A politikai elit eltér a többi elitcsoporttól annyiban is, hogy gyakran az egyes funkcionális elitekben való tagság jelenti az alapját a politikai elitben való részvételnek. Azaz a tudományos pozíció, a katonai rang, az egyháznagyi állás, a gazdasági elitben való hely stb. hozzásegíthet valakit ahhoz, hogy az országos politikai döntéshozatalban is szava legyen, azaz részt vegyen a politikai elitben is. A politikai elittel kapcsolatban legfőbb kérdésünk éppen az, hogy vajon honnan rekrutálódott a politikai döntéshozatalban résztvevők köre, mennyire volt nyitott a politikai elit más funkcionális elitek felé, vagy mennyire állt tisztán politikusi pozíciókat betöltőkből, akiknek nincs részvétele, vagy nincsenek gyökereik más elitcsoportokban.12


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 237 7

Jegyzetünk a két világháború közötti magyar társadalom sajátosságait mutatja be – elsősorban, bár nem kizárólag – társadalomtudományi diszciplínák, szociológia, politológia, kommunikáció szakos hallgatóinak. Ennek megfelelően a jegyzet nem tartalmazza a politikatörténeti folyamatok leírását, nem törekedhetett, több szempontból sem, az 1920-as, 1930-as évek társadalmának ábrázolásában sem a teljességre. Egy féléves előadás jegyzetanyaga, s olyan hallgatóknak szól, akik elsőévesként először találkoznak a témával. Így le kellett mondani a két világháború közötti társadalomtörténet számos kérdésének tárgyalásáról, még olyanokról is, amelyekre vonatkozóan komoly szakirodalmi eredmények állnak rendelkezésre. Fontos tudniuk tehát a jegyzetet használó diákoknak is, hogy egy bevezető jellegű tanulási segédanyagot olvasnak, amely nem tér ki a korszak minden társadalomtörténeti problémájára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/body-magyarorszag-tarsadalomtortenete-a-ket-vilaghaboru-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave