MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Élménymenedzsment a turizmusban
Az érték definiálása
Az érték az egyik legvitatottabb fogalom a marketingirodalomban (vö. Sanchez-Fernandez és Iniesta-Bonillo, 2007). Az értéknek, összetett és multidimenzionális jellegéből kifolyólag, különböző értelmezései lehetnek az időtől, szituációtól vagy az egyéntől függően (Holbrook, 2006). Az érték interpretálható mint hozzáadott érték (Woodruff és Flint, 2006), mint kapcsolódó érték (Cova és Cova, 2002), mint használati érték (Vargo és Lusch, 2004) és mint élményérték (Holbrook és Hirschman, 1982; Holbrook, 1999). Az érték magyarázható a fragmentáció gondolatával, amikor is a mai fogyasztók személyre szabják az értéket és azok jelentését saját életcéljaik vagy egyéb céljaik elérése érdekében (Firat et al., 1995). Például egy adott fogyasztó azért vásárol meg egy Nike teremcipőt, mert kényelmesnek találja, egy másik vevő pedig azért veszi meg ugyanazt a cipőt, mert vonzónak véli a Nike márka kulturális értékét, vagy azért, mert így divatosnak érzi majd magát. Az érték alatt nemcsak a termék vagy a szolgáltatás funkcionális vagy gazdasági értékét értjük, de a termék, szolgáltatás, márka fogyasztó általi értelmezését is (vö. Lawrence és Phillips, 2002).
Tartalomjegyzék
- ÉLMÉNYMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN
- Impresszum
- 1. fejezet. Az élmény társadalmi szerepe
- 2. fejezet. A turisztikai élmény
- 3. fejezet. Élménybevonódás és emlékezetesség
- 4. fejezet. Élménygazdaság
- 5. fejezet. Élményközpontú menedzsment
- 5.1. Az élményközpontú menedzsmentszemlélet
- 5.2. Élményközpontú marketing: a vevői élmény koncepciója
- 5.3. Élményközpontú termékfejlesztés és innováció
- 5.4. Termékfejlesztés vagy élménydizájn?
- 5.5. Az élményteremtés módjai
- 5.6. Az élményközpontú szemlélet a gyakorlatban: az élményközpontú szemlélet alkalmazása a budapesti programirodák körében
- 5.6.1. Hogyan tekint a szakma az élmény szerepére a fogyasztói társadalomban?
- 5.6.2. Milyen jellegű szolgáltatásnyújtással és értékteremtő folyamattal kívánják kielégíteni a fogyasztói igényeket? Milyen lehetősége van a fogyasztónak az aktív részvételre? Érdeke-e a szolgáltatónak a fogyasztó minél mélyebb bevonása az élménybe? Mennyire interaktív a túra?
- 5.6.3. Milyen mértékben és hogyan nyilvánulnak meg az élményközpontúságra jellemző, tudásban intenzív értékteremtői és vállalati folyamatok?
- 5.6.4. Hogyan és milyen mértékben mérik fel a vevők várható érdeklődési pontjait és a vevők által előre feltételezett élményeket? Hasznosítják-e ezt a tudást a szolgáltatásnyújtás, értékteremtés során?
- 5.6.5. Milyen élményt nyújt a túra? A túra során milyen szerepet szán a szolgáltató az élménynek? Mennyire élményközpontú az adott szemlélet?
- 5.6.6. Milyen innovációkat hoznak létre? Hogyan és milyen mértékben nyilvánul meg az élménytémák központi szerepe a termékfejlesztés során?
- 5.6.7. A túra során a résztvevők találkoznak a helyi közösséggel? A helyi lakosok szerepet vállalnak a túrában?
- 5.6.8. Mitől jó az idegenvezetés? A szolgáltatók fontosnak vélik a narratívát? Hogyan építenek narratív elemeket a túrába?
- 5.6.1. Hogyan tekint a szakma az élmény szerepére a fogyasztói társadalomban?
- 5.1. Az élményközpontú menedzsmentszemlélet
- 6. fejezet. Színre vitt élményteremtés
- 6.1. A színre vitt élményteremtés elmélete
- 6.2. A színre vitt élményteremtés koncepciója a gyakorlatban: budapesti programirodák
- 6.2.1. Hogyan vélekedik a programiroda a színre vitt élményteremtés koncepciójáról és fő tételeiről?
- 6.2.2. Az optimális élmény létrejöttéhez a következő négy dimenziónak kell teljesülnie: szórakozás, tanulás, esztétika, és eszképizmus?
- 6.2.3. Csak egyedi és emlékezetes élmények létrehozásával lehet szert tenni hosszantartó versenyelőnyre?
- 6.2.4. Az élmény legértékesebb formája nemcsak szórakoztat, hanem az egyéni fejlődés lehetőségét is biztosítja?
- 6.2.5. Jellemző a tematizáltság az élménykörnyezetre?
- 6.2.6. Az élmény előállítása vállalati oldalról standardizált?
- 6.2.1. Hogyan vélekedik a programiroda a színre vitt élményteremtés koncepciójáról és fő tételeiről?
- 6.3. A színre vitt élményteremtés kritikája
- 6.1. A színre vitt élményteremtés elmélete
- 7. fejezet. Közös élményteremtés
- 7.1. Az érték definiálása
- 7.2. A közös értékteremtés elmélete
- 7.3. Az AIM-modell
- 7.4. A közös értékteremtés turizmusbeli adaptációja
- 7.5. A közös élményteremtés koncepciója a gyakorlatban: budapesti programirodák
- 7.5.1. Hogyan vélekednek a programirodák a közös értékteremtés koncepciójáról?
- 7.5.2. Bevonják a fogyasztót az egyedi érték meghatározásába? A közös értékteremtésre helyezik a hangsúlyt az interakció során?
- 7.5.3. Hogyan és milyen mértékben nyilvánul meg a párbeszéd, hozzáférés, átláthatóság és kockázatmegosztás (DART) a fogyasztóval való interakció során?
- 7.5.1. Hogyan vélekednek a programirodák a közös értékteremtés koncepciójáról?
- 7.1. Az érték definiálása
- 8. fejezet. Élményközpontúság a turisztikai desztinációkban
- 8.1. A hely hangulata és az egyedi élményígéret szerepe a desztinációs termékben
- 8.2. Esettanulmány: a budapesti alternatív túrák élményígérete
- 8.3. Fesztiválok és kulturális rendezvények szerepe a desztinációs élményteremtésben
- 8.4. A public art szerepe a desztinációs élményteremtésben
- 8.5. A tematikus negyedek szerepe a desztinációs élményteremtésben
- 8.6. Az élhető város városfejlesztési koncepciója és az élményközpontúság
- 8.1. A hely hangulata és az egyedi élményígéret szerepe a desztinációs termékben
- 9. fejezet. Összegzés és kitekintés
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 232 2
Abban a korban élünk, amikor már szinte minden „élmény”, akár a napi bevásárlás is. A szolgáltatások fogyasztása, helyszínek meglátogatása vagy akár a rokonlátogatás is mind-mind valamilyen élménnyel jár. A turisztikai, vendéglátóipari vagy eseményszervező vállalakozás számára azonban nem a „valamilyen élmény” létrahozása a cél, hanem a vendégek elvárásainak megfelelő vagy azon túl is mutató élmények létrehozása, amely egyúttal képes a szolgáltató vállalkozás céljainak megvalósulását is támogatni. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik számára fontos az élmények kialakításának és létrehozásának folyamata és módszertana, amelyeket alkalmazhatnak is saját munkájukban, üzemelésükben. Puczkó László A kötet 2020-tól a Turizmus és mobilitás című online sorozat tagjaként jelenik meg.
Hivatkozás: https://mersz.hu/zatori-elmenymenedzsment-a-turizmusban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
