Cser András

Morfológia


Morfológiai tartományokhoz rendelt fonológiai folyamatok

A fonológiában sok helyütt megfigyelhető jelenség az, hogy bizonyos folyamatok bizonyos morfológiai tartományokhoz (vagyis a morfológiailag összetett alakok bizonyos részeihez) vannak rendelve. A magyarban például a magánhangzó-harmónia a tőre és az azt követő toldalékokra terjed ki, de nem terjed ki a tövet esetlegesen megelőző prefixumokra: el-dönt-het-em, de el-mond-hat-om, leg-tömör-ebb, de leg-magas-abb. Hasonló jelenségről beszélhetünk akkor is, amikor valamilyen toldalékok a nyelv fonotaktikai rendszerén „kívül” állnak; például a magyar -nak/-nek vagy a -ban/-ben esetragok, amelyek bármilyen mássalhangzó-csoportra végződő tőhöz járulhatnak, semmilyen fonotaktikai szabály nem írja fölül vagy nem módosítja az eredményképpen előálló formát (törzsben, szárnynak) – szemben az olyan toldalékokkal, amelyek nem kapcsolódhatnak bármilyen tőhöz magánhangzó nélkül (törzs-ek, szárny-at). Fonotaktikai szempontból tehát leírható ez a különbség úgy, hogy a -ban/-ben és a -nak/-nek nem ugyanahhoz a morfológiai tartományhoz tartozik, mint a -Vk vagy a -(V)t.

Morfológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 238 4

Hivatkozás: https://mersz.hu/cser-morfologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave