MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Morfológia
Szintaktikai jelenségek morfologizálódása
A másik terület, ahonnan érkezhetnek új elemek a morfológiába, a szintaxis.63 Szintaktikai jelenségek morfologizálódása alatt olyan változásokat értünk, amelyek során egy szintaktikai viszony morfológiai viszonnyá alakul át, vagyis két elem, amelyek önálló szavakként alkottak szintagmát, egy szóvá (de morfológiailag komplex szóvá) tömörödnek össze. A magyar nyelv történetének jól ismert ténye az, hogy az esetragok közül jó néhány önálló szóból alakult ki, például a b-vel kezdődők (-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből) a bél szó különböző – eredetileg esetragozott – alakjaiból. Híres példája ennek az Ómagyar Mária-siralomban megtalálható buabeleul alak, a mai bújából eredetije. Az, hogy a buabeleul még két szó, vagy legalábbis nem ment még végbe a toldalékká válás a szerkezet második fele esetében, elsősorban abból látszik, hogy a beleul hangrendileg nem illeszkedik, és még saját esetragját (írott alakjában -ul, hangalakja minden bizonnyal -ül volt) is mutatja. A középmagyar nyelvben azonban már teljes mértékben raggá váltak a szóban forgó elemek.
Tartalomjegyzék
- Morfológia
- Impresszum
- Rövidítések
- 1. Bevezetés
- 2. A morfológiai műveletek formai típusai
- 3. A morfológia alapvető funkciói
- 4. Az inflexió
- 5. A szóképzés
- 6. Gyökök és tövek
- 7. Szerkezetek és kategóriák
- 8. A morfológiai nyelvtipológia és a klasszikus modellek
- 9. A morfológia és a fonológia határterülete
- 10. Morfológiai változások
- 11. Részletes esettanulmány: a latin inflexiós morfológia
- Bibliográfia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 238 4
Hivatkozás: https://mersz.hu/cser-morfologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
