Forró Orsolya

A magyar hangtan alapjai


Antiharmónia

Van néhány főnévi és igető, amelyek toldalékolásában nem érvényesül a harmónia. Ezek csak elölképzett magánhangzót tartalmaznak, toldalékuk magánhangzója azonban mindig hátulképzett: íj-jal, nyil-az, híd-on, cél-ba, derék-tól, nyit-va, nyíl-na, szív-juk, szid-ott, iv-ás, ír-om, sikít-ó stb. A toldalékolás szempontjából rendhagyó töveknek ezt a csoportját antiharmonikus töveknek hívjuk. Az antiharmonikus tövek magánhangzói mindig elölképzett ajakrésesek, tehát semlegesek; többségük egy szótagú. Nem semlegességük az oka azonban hátulképzett magánhangzós toldalékolásuknak, mivel a többi, csak semleges magánhangzót tartalmazó tő elölképzett toldalékot igényel: szint-je, piciny-ke, ív-el, szív-ek, kés-sel, szép-en, szeret-em, vev-ő stb., ráadásul ez a produktív minta: save-el, Mitch-csel stb. Az elölképzett magánhangzók semlegessége nem azt jelenti, hogy a toldalékolásban egyáltalán nincs szerepük, hanem azt, hogy gyengébbek, mint a harmonikusak.

A magyar hangtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 243 8

Ezt a jegyzetet elsősorban magyar BA és magyartanár szakos hallgatóknak szánjuk, bár számítunk gyakorló magyartanárok érdeklődésére is. A jegyzetben foglaltak alapját elsősorban a már általános iskolában is tanított magyar hangtani hagyomány képezi, azonban egyrészt jóval szélesebb anyagot ölel fel, másrészt sok tekintetben megkérdőjelezi ezt a hagyományt, mégpedig több okból és célból. Többet ad, hiszen a tanári munka alapjául szolgáló tankönyvekben szereplő tananyaghoz képest a tanárnak sokkal átfogóbb, alaposabb tudásra van szüksége ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezni tudja. És igyekszik felülírni a hagyományt, mivel az az utóbbi fél évszázadban megmerevedett, számos tekintetben teljesen idejétmúlttá vált nemcsak terminológiáját, de tartalmát, céljait, nyelvszemléletét illetően is.

A jegyzet remélhetőleg alkalmassá teszi a hallgatókat további hangtani tanulmányokra, azonban egyrészt az átlagos hallgatói igényeket követve, másrészt a magyar szakos képzés struktúráját szem előtt tartva megelégszünk a magyar nyelv legismertebb hangtani jelenségeinek bemutatásával, az elméleti háttér feltárását, valamint a jelenségek részletesebb, precízebb ismertetését pedig a (magyar szakos képzési struktúrából egyébként hiányzó) haladó hangtani kurzusokra bízzuk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forro-a-magyar-hangtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave