É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


A szláv jövevényszavak

A magyarság a Fekete-tengertől északra már a honfoglalás előtti évtizedekben is érintkezett keleti szlávokkal, de a magyar–szláv népi és nyelvi kapcsolatok a honfoglalást követően erősödtek meg. Ezt híven tükrözik a szláv nyelvekből átvett jövevényszavak is, amelyek a gazdaságra, az életmódra és a szellemi életre egyaránt kiterjednek. A szláv hangtörténet tanúsága alapján korán, még a 10. század vége előtt kerültek át a következő szavak: bolond, galamb, korong, lengyel, munka, péntek, szent, szombat stb.: az ezekben a szavakban található magánhangzó + n vagy m kapcsolat utal erre a tényre. Az ősszláv ę és ǫ orrhangú magánhangzók ugyanis a 11. század körül a legtöbb szláv nyelvben elvesztették nazalitásukat (kivétel a lengyel és bizonyos mértékig a szlovén). A magyar hangrendszerben soha nem voltak nazális magánhangzók, ezért az ilyeneket tartalmazó szláv szavakban az orrhangú magánhangzó „felbomlott”: magánhangzó + n vagy m hangkapcsolat formájában lett része az említett szláv eredetű szavaknak.

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave