É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


Kisebbségi magyar nyelvhasználat

1920-szal új korszak számítható a magyar nyelv történetében. A trianoni országhatárok kényszerű elfogadásával milliós számú tömegek kerültek magyar nyelviségükkel kisebbségi sorsba. Regionálisan meghatározó szerepű kulturális központok, mint Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka szakadtak el az anyaországi nyelvhasználattól, s ezáltal kulturális, nyelvhasználat-befolyásoló szerepük a nyelvterület egészén csökkent, ám az adott régióban nőtt: körülöttük kisebbségi regionális köznyelvek alakultak ki. Többszörös diglosszia válik jellemzővé a kisebbségben élő magyarok számára: az államnyelv helyi és hivatalos változata mellett a személyre magyar alapnyelvi nyelvjárása és a magyar nyelvű sajtó közvetítette regionális köznyelv is befolyásolólag hat. Így például az államnyelvi kontaktushatás hozza létre az erdélyi magyar sajtóból adatolható „és/de nemcsak” hozzátoldó szerkezetet: „A Kolozsvár, de nem csak, magyarságát sértő tábla”. Ez a többszörös diglosszia az anyanyelvjárás számára megőrző erővé válik, ugyanis a személy számára (akire az anyaország köznyelve nem hat) a magyar a nyelvjárási változatot jelenti, éljen akár a szlovéniai Hodoson vagy a romániai Csíkszentdomokoson. Ez a magyar nyelvhasználat az eltérő környezeti hatás miatt azonban régiónként eltérő változásnak van kitéve. Örökölt tájszavai mellé az új jelenségek megnevezésére saját, gyakran a többségi nyelv által közvetített szavakat használ. Az erdélyi régióban ezért jelentheti a vinete a padlizsán-t, az árdé a zöldpapriká-t, az adidasz a tornacipő-t, a druzsba a láncfűrész-t. Ugyanaz a jövevényszó mást jelenthet az egyik kisebbségi változatban, és mást a másikban (például transzfer: ’(labdarúgó) átigazolás(a)’ Szlovéniában, „költségvetésközi transzfer” ’átutalás’ Kárpátalján), ugyanaz a fogalom más-más formát ölt országhatáron innen és túl (’egy fajta elektronikus adathordozó’: Magyarországon inkább pendrájv, Szlovákiában inkább USB-kulcs).

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave