A nyelv minden szintjén folyamatosan felbukkanó új változatok megmaradhatnak egyéni sajátosságoknak, vagy továbbterjedhetnek a beszélők kisebb-nagyobb közösségeiben, olykor a nyelvközösség egészében. Az újítások terjedését különféle nyelven kívüli tényezők befolyásolják. Szerepet játszhat például az újítás keletkezési helyének központi vagy periferikus elhelyezkedése, a terjedés útjában álló országhatár, a terjedést segítő népmozgások, a kapcsolatokat támogató vagy akadályozó politikai rendszerek. A moldvai csángó nyelvjárás archaikus jellege például jórészt annak a következménye, hogy a Kárpátok, valamint az országhatár útját állta a Magyarországról kiinduló nyelvi újításoknak. A trianoni béke, a magyar nyelvterület országhatárokkal való széttagolása az anyaországi és a határon túli regionális magyar köznyelvek bizonyos fokú szétfejlődéséhez vezetett. A változások terjedését akadályozó országhatárok mellett a szomszéd országok államnyelvének kontaktushatása is a szétfejlődés irányába hatott. Ugyanakkor a nyelvterület egészét lefedő rádió- és televízióadások ezzel ellentétes hatásúak, a regionális nyelvi különbségek kiegyenlítődését eredményezhetik. A változatok terjedésének fontos összetevője a divat, a presztízs. A magas presztízsű társadalmi csoportoktól kiinduló újítások sokszor gyorsan utat találnak a nyelvközösség egészéhez.