Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Temperamentum és kötődés

További kutatások is azt erősítették, hogy a temperamentumnak nincs közvetlen meghatározó szerepe a kötődési minták kialakulásában (Vaughn, Bost & van IJzendoorn, 2008). Ugyan bizonyos temperamentumjellemzők elkülönítették a szorongó kötődés altípusait, főként az ambivalens és az elkerülő mintázatot, de önmagában a temperamentumjellemzők alapján nem lehetett bejósolni, hogy milyen kötődésű lesz a gyermek 1 éves korában. Vaughn és Bost (1999) összefoglaló tanulmányukban összegyűjtötték azokat a kutatásokat, amelyek a temperamentum és kötődés kapcsolatát különféle életkorokban és módszerekkel vizsgálták. Az áttekintésből két fontos eredmény derült ki: (1) minél kisebb életkorban történt temperamentumvizsgálat – például a gyermek újszülött korában a Brazelton-féle NBAS-módszerrel – annál kevésbé volt a mért temperamentummutatóknak kapcsolata az Idegen helyzetben kapott 12 hónapos kori kötődési mintával. (2) Ezzel szemben a 6-12 hónapos kor között felvett temperamentummutatók – melynek során többnyire otthoni megfigyelést vagy a szülői kikérdezés módszerét alkalmazták – sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a kötődéssel. Ugyanakkor még itt sem tudták egyértelműen bejósolni a temperamentummutatók a szorongó kötődéstípusait. A legerősebb kapcsolatot a temperamentum és a kötődés között azok a tanulmányok találták, amelyek a kötődési viselkedést és a temperamentumdimenziókat is otthoni környezetben és szülői kikérdezés alapján mérték. A szülői kikérdezés alapján megállapított temperamentumjellemzők sok esetben nem vagy csak gyengén korreláltak az Idegen helyzetben mutatott kötődési viselkedéssel.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave