Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Gén-környezet kölcsönhatások vizsgálata

Az utóbbi évtizedekben a gén-környezet kölcsönhatások vizsgálatai fontos eredményekkel járultak hozzá a temperamentumkutatások által felvetett kérdések megválaszolásához. Ez részben a molekuláris genetika modern eszközeinek, másrészt az új elemzési módszerek fejlődésének volt köszönhető. Így például az agyi dopaminingerületet átvivő rendszer egyik eleme, a DRD4 dopaminreceptor genetikai változatossága kiemelt szerepet kapott a gén-környezet kölcsönhatásokat vizsgáló kötődéskutatásokban (Bakermans-Kranenburg, van IJzendoorn és munkatársai, 2011). A dopaminnak fontos szerepe van a motivációs, a figyelmi és az érzelmi szabályozásért felelős folyamatok irányításában. A D4 receptor genotípusának 7-szeres ismétlődésű génváltozatával végzett kutatások az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején kimutatták, hogy az ezt hordozó egyéneknél nagyobb arányban fordulnak elő olyan klinikai zavarok – például figyelemhiányos hiperaktivitás – amelyeket az impulzus- vagy viselkedéskontroll zavara jellemez. Ezzel szemben a 4-szeres ismétlődésű genotípussal – amely az európai populációra általában jellemző változat – nem járt együtt ezeknek a zavaroknak a nagyobb arányú előfordulása.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave