Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Az anya érzelmi tükrözésének szerepe az énfejlődésben

Bowlby a 6 hónapos kortól zajló fejleményeknek tulajdonított nagy jelentőséget a kötődési minták szerveződésében. Ugyanakkor az interakciós kutatások – különösen a 2000-es évek végétől – alátámasztották, hogy az első 6 hónap is fontos a viselkedés- és állapotszabályozás, valamint az érzelmi szabályozás fejlődése szempontjából. Ez az az időszak, amikor az anya csecsemője viselkedéses jelzéseire ráhangolódik (Stern, 1985). A kölcsönös, játékos interakciókban az érzelmi csere és az érzelmi tükrözés kiemelt szerepet játszik akkor is, ha éppen nincsen szükség megnyugtatásra. Az anya érzelmi tükrözése az állapotszabályozáson túl egy másik fontos szerepet is betölt. Gergely és Watson (1996) elmélete szerint az anya csecsemője érzelmeit visszatükröző viselkedése olyan kontingens válaszrepertoárt nyújt, amely abban segíti a csecsemőt, hogy saját érzelmi állapotait felismerhesse, és el tudja különíteni azokat az anya érzelmeitől (Gergely, Watson, 1996). Gergely és Watson elmélete alapvető kiindulópontul szolgált az interakciós kutatások kontingens ritmusok (Beebe és munkatársai, 2010) módszerének kidolgozásához (lásd előző rész).

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave