Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


A korai interakciók biológiai és környezeti kontextusa koraszülötteknél

A fentiekben leírt, többnyire az igen kis súlyú koraszülöttekre jellemző interaktív sajátosságok Eckerman és Oehler (1992) szerint jobban érthetőek, ha figyelembe vesszük a korai anya-gyerek kapcsolat kezdetének feltételeit. Ezek a feltételek az igen kis súlyú koraszülöttek esetében drámaian különböznek az időre születettek és az alacsonyabb rizikójú – 1200 gramm születési súly fölötti világra jövő – koraszülöttek feltételeitől is. A koraszülött csecsemő, aki 12-16 héttel korábban jön a világra, biológiai éretlenségénél fogva nem képes érzelmi és viselkedéses állapotait szervezett egységekbe rendezni. Képtelen bizonyos ingerekre szelektív módon reagálni. Szervezett viselkedésrepertoár hiányában kommunikatív jelzéseinek egy része is inadekvát módon vagy nem megfelelő intenzitással jelenik meg. Így ezek a jelzések az anya számára is olvashatatlanok maradnak. A koraszülött csecsemő képtelen minden helyzetben konzisztensen reagálni az anya interaktív jelzéseire, következésképp viselkedése az időbeli ritmusok szempontjából is kevésbé bejósolható. Ezek alapján úgy tűnt, hogy a viselkedéses és a kommunikáció terén jelentkező problémák nagy része a csecsemő éretlenségéből és/vagy esetleges neurológiai eltéréseiből vagy éppenséggel korai betegségeiből fakad.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave