Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Kötődés koraszülötteknél

A korai interakciós minták koraszülötteknél tapasztalt jelentős eltérései alapján a kutatások többsége feltételezte, hogy 12 hónapos korra a kötődési kapcsolat minősége is alapvetően különböző lesz a koraszülött csoportban az időre születettekhez képest. A feltevések nagy része arra alapozott, hogy a gyermek önállóságának támogatása szempontjából kevésbé adaptív túlstimuláló vagy a túlkontrolláló anyai viselkedés jóval nagyobb arányban vezethet a koraszülötteknél a bizonytalan kötődés kialakulásához. Éppen ezért meglepő volt, hogy a várakozásokkal ellentétben az Idegen helyzettel végzett vizsgálatok túlnyomó része az időre születettekéhez hasonló kötődési biztonság-bizonytalansági arányt talált koraszülötteknél (a kutatások összefoglalását lásd Hámori 2005, 2013). Klinikai mintán felvett kötődésvizsgálatok metaelemzése során van IJzendoorn és munkatársai (1992) azt találták, hogy a kötődési biztonság mintán belüli eloszlásában döntőbbek voltak az anyai tényezőkből eredő problémák, mint a gyermekkel kapcsolatos rizikótényezők, beleértve a koraszülöttséget is. Azaz a biológiai rizikó ténye sokkal kisebb hatással volt a vizsgált mintán belül a kötődési arány eloszlására, mint az anyai tényezők közül például az anya szenzitivitásának mértéke. Ugyanakkor metaelemzésükben nagyobbrészt olyan tanulmányokat tekintettek át, amelyek főként a viszonylag alacsony rizikójú, 1500 g születési súly feletti koraszülöttek kötődési vizsgálatára fókuszáltak.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave