Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Összefoglalás

A fejezetben áttekintettük a kötődés kisgyermekkori sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó klasszikus elképzeléseket. Két nagy irányzat alakult ki ezekből az elképzelésekből. A Bowlby koncepcióját követő modell szerint a kötődési viselkedés szerveződését befolyásolják a gyermek újonnan szerveződő készségei, képességei és az idők során szerzett kapcsolati tapasztalatai. Emellett azonban a kötődési mintázat folytonos marad, stabilan ellenáll a változásoknak (Cassidy & Marvin, 1987, Main & Cassidy, 1988). A másik elképzelés, a dinamikus érési modell (Crittenden, 1992) szerint a kötődés minden fejlődési állomáson változhat attól függően, hogy az anya-gyermek pár hogyan tudja kialakítani az újabb mintázatokat a soron következő fejlődési szakaszban. Ez utóbbi modellben a kötődési mintázatok nem egymástól független típusokban képzelhetők el, hanem egy olyan kontinuum mentén, amelyben az adaptív és a maladaptív szerveződést az alkalmazkodás fokozatai különítik el egymástól. Az 1980-as, 1990-es években több olyan, kisgyermekkorban alkalmazható kötődést mérő eljárást dolgoztak ki, amelyek ezeken a modelleken alapulnak. Az eljárások egy része a kötődés viselkedéses szintjét értékelte, mint például az Idegen helyzet gyermekkora módosított változatai. Más részük, mint például a SAT, illetve a Babaháztörténetek, a kötődés reprezentációs szintjének, azaz a belső munkamodellnek a szimbolikus sajátosságait igyekeztek megragadni. A megfigyelésen alapuló módszereket, mint amilyen az AQS is, az otthoni, természetes közegben mutatott kötődési viselkedés jellemzésére fejlesztették ki.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave