Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


A felnőttkötődés „viselkedéses kontrollrendszer”-modellje

Fraley és Shaver (2000) a kötődés dimenzionális természete mellett szóló érveikben a Bartholomew (1990) által felvetett problémából indultak ki, ahogy azt az előző részben olvashattuk. Nevezetesen abból, hogy a kérdőívek kitöltésekor a személyek csak a tudatosan felismerhető kötődési viselkedésről, attitűdökről és érzelmekről tudnak számot adni. A megfigyelhető viselkedések, attitűdök és érzelmek mögött álló kötődési motívumok egy része tehát lehet tudatos, de nem feltétlenül azonos azzal, ahogyan cselekszik az egyén. A másik probléma, hogy a belső munkamodellek működését szerintük nem lehet leegyszerűsíteni a Bartholomew és Horowitz (1991) által leírt modellre, amely az én és a másik, valamint a pozitív és a negatív tapasztalatok kategóriáira egyszerűsíti le a kötődésrendszer működését. A munkamodellek ennél sokkal specifikusabb tapasztalatokat hordoznak, amelyek magukban foglalják a személy elvárásait, aggodalmait, a kapcsolatok értékelésének, észlelésének módjait és a hozzájuk fűződő érzelmi folyamatokat. Következésképp a munkamodell struktúrája és funkciója – annak tudatos és tudattalan részeivel együtt – számos módon és szempont alapján alakíthatja az egyéni különbségekre jellemző változatosságot. Az emberek önmagukról és másokról alkotott vélekedésének egy része fakad csupán a kötődési tapasztalatokból, más része más típusú kapcsolati reprezentációkból tevődik össze. A többrétegű reprezentációk azonban – bármilyen típusú tapasztalat álljon is a hátterükben – egyetlen viselkedéses kimenetelben nyilvánulnak meg: a másikkal való közelség keresésében vagy a távolság fenntartásában.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave