Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


A kötődési viselkedés egyéni mintázatai

Ainsworth az anya-gyermek interakciók mintázatában is három típust figyelt meg. Biztonságosan kötődőnek nevezte azokat a csecsemőket, akik keveset sírtak, anyjuk jelenlétében nyugodtan játszottak, és ha szükségük volt valamire, anyjuk érzékenyen reagált jelzésükre. Bizonytalan kötődésűnek nevezte azokat, akik sokat sírtak, sokat tartózkodtak anyjuk ölében, és keveset játszottak. Mindkét esetben megfigyelte, hogy a kötődési viselkedések – a szülőre irányuló megkülönböztető mosoly, a sírás és a követés a szülő távozásakor és az üdvözlés annak visszatértekor – sajátos mintázata jellemző a gyermekre, mint ahogy azt Bowlby is feltételezte. Ugyanakkor a harmadik csoportnál mást tapasztalt. Még nem kötődőnek nevezte azokat a csecsemőket, akiknél a megfigyelések szerint még nem alakult ki az anyára irányuló differenciált jelzések repertoárja, annak ellenére, hogy életkoruk a másik két csoporttal azonos volt. Ezek a gyermekek nem aggódtak anyjuk távozásakor, és nem is üdvözölték, amikor az visszatért a szobába. Main (1999) szerint a még nem kötődők esetében a később elkerülő kötődésnek nevezett mintázatot láthatta Ainsworth.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave