Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Az etológiai szemlélet

Bowlby az általa vezetett kutatások alapján nem találta kielégítőnek a pszichoanalízis hagyományos ösztönelméletének magyarázatát a szeretetkapcsolat kialakulásáról. Szembeszállt az akkoriban rendelkezésre álló tanuláselméleti koncepcióval, a másodlagos megerősítés elméletével is (Bowlby, 1958). Mindkét elmélet szerint az anyához való kötődés kialakulása, a szeretet és biztonság élménye a korai táplálási szükségletek kielégítésének a következménye. Bowlby (1944) kezdettől fogva megkérdőjelezte ezt a tézist, már korai munkássága során is, amikor az anyjuktól elszakadt nehéz sorsú fiatalokkal foglalkozott. A WHO-kutatásból származó tudományos adatok – főleg Spitz megfigyelései – megerősítették azt a feltevését, hogy az érzelmi növekedés és a szeretetkapcsolat kialakulása független a táplálástól, kialakulásában pedig létezik egy korai, kritikus szakasz (Bowlby, 1958). Ebben az időszakban találkozott az etológus Konrad Lorenz könyvével, aki 1935-ben ludaknál írta le az imprinting jelenségét. Lorenz megfigyelései nagy hatással voltak rá, két okból is. Egyrészt alátámasztották azt a feltevését, hogy létezhet olyan ösztönviselkedés, amely független a táplálástól, és amelynek túlélési célja a biztonság fokozása a gondozóhoz való közelség fenntartásával. Másrészt példát látott arra, hogy a gondozóhoz való ragaszkodó viselkedés létrejöttében létezhet egy kritikus szakasz, amikor az egyed fokozottan szenzitív az adott viselkedésminta céltárgyára, mint ahogy Lorenz ludai is e kritikus szakaszban őt kezdték el követni.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave