Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


A kontingencia detekciós hipotézise

Koós és munkatársa (Koós & Gergely, 2001, Koós, 2010) a dezorganizált kötődés kialakulásának hátterében egy speciális társas-kognitív képességben – a kommunikatív jelzések kontingens tartalmának észlelésében – bekövetkezetett változásokat feltételezték. A csecsemő körülbelül 3 hónapos koráig a magasan kontingens ingerek észlelését és produkálását preferálja. Így például szereti lábával ritmikusan mozgatni a fölötte lógó játékmobil tárgyait. Az önindította mozgás látványa nagy örömmel és érdeklődéssel tölti el. 3 hónapos kor körül azonban változás következik be. Már jobban érdeklik azok a társas ingerek, amelyek saját viselkedéses jelzéseivel jól illeszkedő, azokra reagáló, ám időben nem tökéletesen kontingens ingereket nyújtanak. Ilyen például az anyával való szemtől szembe kommunikáció is, amikor az anya örömmel reagál gyermeke „beszélgetési” kezdeményezéseire. Az anyával való kommunikáció során a kontingens kontroll pozitív arousalt és a szociális hatékonyság élményét váltja ki, mely hozzájárul a biztonságos kötődés kialakulásához. Ha azonban az anya viselkedése miatt nem tudja nyújtani ezeket a feltételeket, akkor a csecsemő gyakran éli át azt, hogy elveszíti a kontrollt a szülői viselkedés felett. Ehhez pedig a tehetetlenség és a kontrollvesztés élménye kapcsolódik. Koós és Gergely (2001) vizsgálatában a 12 hónaposan dezorganizált kötődésűnek mutatkozó gyermekek már 6 hónapos korukban sajátosan reagáltak az anyai kommunikáció hirtelen megszakítására. Nem próbálkoztak az anyával való kommunikáció helyreállításával – mint ahogy a később biztonságosnak bizonyuló csecsemők tették –, hanem a tükörben kezdték el önmagukat vizsgálgatni. Ez a viselkedés akkor is fennmaradt, amikor az anya ismét beszélgetni kezdett gyermekével. A „tökéletesen kontingens” ingerek preferálásának fenntartása – mint amilyen a tükörképhez való „tapadás” is – egyben sajátos elkerülő stratégiát jelzett. A csecsemő a tükörbe nézéssel – és egyben az anya figyelmen kívül hagyásával – tudta szabályozni az anyával való kommunikáció megszakadása miatti stresszt.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave