Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Döntéshozó szervek

Az 1990. novemberi párizsi csúcs történelmi fordulatot jelentett egyebek mellett a struktúrában is, mivel létrehozott három politikai konzultációs és döntéshozó szervet, köztük az állam- és kormányfők rendszeres találkozóját. Az állam- és kormányfők időszakonként, kétévente, újabban háromévente találkoznak az EBESZ-csúcsokon, ahol prioritásokat tűznek ki, és cselekvési irányokat fogalmaznak meg legmagasabb szinten.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero