Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Ázsia és az emberi jogok

Nincsen egységes Ázsia nemcsak földrajzilag, de gyökeresen eltérő társadalmi struktúrájú és különböző vallási, filozófiai és kulturális hagyományú, politikai szerkezetű, gazdasági fejlettségű országok konglomerátumáról beszélhetünk. Nincs közös történelmi múlt, még a gyarmati időkből sem. Ami mégis közös ezekben az országokban, az a hatalmas népesség, egy ősi, komplex civilizáció és sajátos társadalmi-gazdasági feltételek, amelyek kényszerítően hatnak az együttműködésre a gazdasági fejlődés érdekében. A regionális együttműködés különböző szintjei mutathatók ki Ázsiában, így a kolonializmus és a neokolonializmus ellen létrejött el nem kötelezettek mozgalma, a SEATO katonai szövetsége, a politikai és/vagy gazdasági együttműködés, mint pl. az ASEAN, illetve az ENSZ regionális szervezetei, mint az ESCAP.213 A regionalizmus a kilencvenes évek végétől indul meg igazán Ázsiában, de alapvetően kifelé forduló, a piac nyomására jön létre, nem a kormányok kezdeményezése. A Japán és Kína közötti történelmi bizalmatlanság és politikai rivalizálás nehezíti egy átfogó regionális szervezet létrehozását. Nem kevésbé a Kína és a szintén emelkedő hatalom, India közti feszültségek nehezítik az intézményesülést. A korábbi nagyhatalom, Oroszország szintén jelentős érdekekkel rendelkezik a térségben, ami szintén hatással van a regionális szerveződésre. Továbbá a gyarmati tapasztalatok miatt az ázsiai államok nem szívesen adnak jogosítványokat egy szupranacionális szervezetnek.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave