É. Kiss Katalin (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII.

Diakrón mondattani kutatások


Bevezetés

A történeti nyelvészettel foglalkozó kutatók jellemző tapasztalata, hogy az egymással bemenet-kimeneti viszonyban lévő nyelvi változatok hosszú ideig egymás mellett élhetnek nemcsak különböző regiszterekben vagy nyelvjárásokban, hanem akár egyetlen szövegalkotónak azonos mondatán belül is. A változatok aránya lehet stabil, de változhat is, a változás természetes végállomása pedig az, amikor az egyik forma (közel) teljesen kiszorítja a másikat a nyelvhasználók közösségében. Ennek a jelenségnek a modelljét Anthony Kroch dolgozta ki (Kroch 1989; 1994); egyik lényegi fogalma a versengő nyelvtanok elmélete. Eszerint ha egy nyelvben megjelenik egy innovatív alak, az a nyelvközösség szintjén is, de az egyén szintjén is versenyezni kezd az annak funkcionálisan megfelelő régebbi formával. A versengést Kroch azzal magyarázza, hogy a morfológiában igen erőteljesen érvényesülő elv a dublettek tilalma (blokkolás): az egymástól funkcionálisan nem különböző alakváltozatok instabilak szinkrón és diakrón szempontból egyaránt. Mivel pedig a minimalista szintaktikai megközelítésmód szerint, amelyet Kroch is követ, a nyelvek közötti mondattani különbségek a – szintén a lexikon részét képező – funkcionális fejek tulajdonságaira vezethetők vissza, az előbb ismertetett morfológiai elv ezekre a funkcionális fejekre is érvényes. Amikor a nyelvelsajátító a nyelvi környezetben olyan mondattani mintákat talál, amelyek egymással összeegyeztethetetlenek (egyetlen nyelvtan nem generálhatja őket), akkor ennek alapján kénytelen két versengő nyelvtan létezését feltételezni. A két változat azonban nem marad meg huzamosan egymás mellett: vagy kialakul közöttük valamilyen funkcionális különbség, vagy az egyik kiszorítja a másikat.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 934 4


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetében közreadott tanulmányok a „Magyar generatív történeti mondattan" elnevezésű kutatássorozat keretében készültek. Ennek az immár hatodik éve futó kutatási programnak a célja a magyar nyelv korábbi változatainak szerkezeti elemzése, a dokumentált vagy rekonstruálható mondattani változások feltárása és magyarázata, a leszűrhető elméleti tanulságok megfogalmazása. A kutatás eredményeképpen 2014-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent Magyar generatív történeti mondattan átfogó képet igyekszik adni az ómagyar kori szintaktikai szerkezetek kialakulásához vezető alapvető mondattani változásokról, az ómagyar nyelv mondattanáról és a középmagyar korra átnyúló újabb mondattani fejleményekről. A 2015-ben az Oxford University Pressnél megjelent The evolution of functional left peripheries in Hungarian syntax tanulmányai a magyar nyelvtörténet elméleti tanulságait keresik. A jelen kötet pedig további olyan írásokból áll, amelyek empirikus vizsgálatokból általánosítható tanulságokat vonnak le, a magyar nyelvtörténeti kérdéseket elméleti keretbe helyezik, és a feltárt tényeket az elméleti keret egyes elemeinek alátámasztására, módosítására vagy megcáfolására használják fel.

A magyar nyelvtörténészek figyelmének előterében hosszú ideig a hang-, morféma-, illetve szótörténet állt, és sokkal kisebb teret kapott a szó- vagy mondatszerkezetek tanulmányozása. Ugyanakkor a magyar nyelv története legalább a 13. század óta - és különösen a többi uráli nyelvhez képest - adatokban igen gazdagnak mondható, másfelől pedig a nyelv kutatásának utóbbi évtizedeiben egyre nagyobb súlyt kaptak a mondattan történeti aspektusai. Az É. Kiss Katalin vezette kutatócsoport tagjai kezdettől fogva részt vettek és előadtak a témakör legjobb európai és amerikai konferenciáin, részeredményeikről egy információkban bővelkedő honlapon is beszámolnak, kutatásaikat pedig jelenleg is több irányban folytatják. Az ebben a kötetben közreadott tanulmányok fontos, esetenként vitatható, de mindenképpen izgalmas következtetésekkel gazdagítják tudásunkat a magyar nyelv mondattörténetéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-e-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave