Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


Következtetések

A kutatás eredményei alátámasztják a felállított hipotéziseket. Az első hipotézis az volt, hogy a korai jelnyelv-elsajátítás segíti a hangzó nyelv elsajátítását. Valamennyi gyermek hamar elkezdte elsajátítani a finnt, aminek a fejlődése a jelnyelvi kompetencia alapjain indult meg: azokat a szavakat és kifejezéseket kezdték el hamar a finn hangzó nyelvben is használni, amelyeket már ki tudtak fejezni jelnyelven. A siket gyerekek a jelnyelven keresztül alkotnak fogalmat a nyelvről, annak funkciójáról és használatáról. Erre az alapra képesek egy új nyelvet felépíteni, nyelvfejlődésük pedig korántsem csak akkor kezdődik meg, amikor a hangzó nyelv elsajátítása ezt lehetővé tenné. Ez derült ki mind a gyerekek nyelvi adataiból, mind a szülői interjúkból (l. még Cramér-Wolrath 2013b). Úgy tűnik, hogy amennyiben halló szülők halló kisbabájukkal való kommunikáció során használnak jeleket, az is elősegíti a hangzó nyelv szókincsének tanulását (Goodwyn et al. 2000). Annak, hogy a beszélt nyelv nem a vártnak megfelelően fejlődik, noha a gyermek részesül auditív fejlesztésben, lehetnek más okai is; például az, hogy nem megfelelően van beállítva az implantátum, esetleg valamilyen speciális nyelvi zavar vagy neurológiai probléma áll fenn (vö. Wiley et al. 2005; Edwards 2007; Huttunen–Välimaa 2010). Ilyen esetben a jelnyelvnek a gyermek nyelvi fejlődésében betöltött szerepe megnő. Pisoni és kutatótársai (2008) szerint bizonyos biológiai tényezők és kognitív folyamatokhoz kapcsolódó zavarok is befolyásolhatják, hogy mennyire válik be az implantátum az egyes gyerekeknél.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave