Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


A kapcsolati hálók szerepe az etnolingvisztikai identitás megőrzésében

A mirandai tanulóközösség koncentrikus körökben bővül, újabb tagjai a régebbiek kapcsolati hálózatából kerülnek ki. A mirandai értelmiség és a hozzájuk kötődő portugálok eleinte szűkebb körben dolgoztak ki revitalizációs programokat: ekkor még a szakértelem és a tekintély volt a fő kritérium, amelyek alapján valaki a nyelvi tervezést végző csoporthoz tartozhatott. A GELM csoport, valamint az ahhoz lazábban kötődő mirandai tanárok a sztenderdizáció feladatát gyorsan, minimális vitákkal végezték el (Merlan 2009, 395). Azzal, hogy a mirandai társadalom felé kommunikálták céljaikat és eredményeiket, széles körű elfogadottságot, presztízst értek el, és érzékenyítették a beszélőket a mirandai nyelv veszélyeztetettségére. Ismeretterjesztő tevékenységükkel (honlap, blogirodalom, felolvasóestek, kulturális programok) néhány év alatt kiképeztek egy széles aktivistacsoportot, akik elköteleződtek egy-egy részterület (lehetőleg mirandai nyelvű) művelése iránt. A gombamód szaporodó tematikus blogok, majd közösségi oldalakon létrejövő csoportok nyitották meg a nyelvi tervezést és a régió fejlesztését a szélesebb közönség előtt is. 2005–2010 környékén számos egyéni innováció indult útnak, amelyek szorosabban vagy lazábban kapcsolódnak valamely eredeti revitalizációs maghoz. Így Amadeu Ferreira, 2015-ben elhunyt író-jogász körül amatőr írók és költők gyűltek össze a Froles mirandesas blog ernyője alatt, az iskola a színjátszás, néprajz iránt érdeklődőket vonja be a programjaiba, de kooperáció figyelhető meg a helyi termelők, zenészek stb. között is. Ez a tanulóközösség nemzetközi kapcsolatokat is ápol, külföldi példákat is adaptálva például az oktatás, régiófejlesztés terén.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave