Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


Az ausztráliai multikulturalizmus mint a kutatás kontextusa

Ausztrália a világ egyik legváltozatosabb bevándorló kultúrával rendelkező szuperdiverzitással (superdiversity, vö. Vertovec 2007) jellemezhető országa, és (Kanadával egyetemben) azon ritka országok közé tartozik, melyekben a multikulturalizmus hivatalos politika is egyben (DIMIA 2003). A mai ausztráliai lakosság etnicitására jellemző, hogy minden negyedik állampolgár a tengeren túl született, többségük olyan országban, ahol nem az angol az első nyelv (Census 2011). Ausztráliában 300–400 között tartják számon az idegen ajkú bevándorlók által beszélt kisebbségi nyelveket. A nyelvi sokszínűséghez hozzáadódik körülbelül 200 bennszülött nyelv, bár ezen nyelvek többségét a kihalás veszélyezteti (Walsh 1991). A multikulturális politika ellenére a bevándorló közösségek elsősorban a saját erőfeszítéseik által létrehozott nyelvhasználati színterek segítségével, valamint a privát szférában tudják anyanyelvi kultúrájukat és nyelvüket megőrizni. Ezért ennek a tanulmánynak a célja, hogy a nyelvpolitikai tényezők helyett azokra a szociálpszichológiai tényezőkre hívja fel a figyelmet, melyek a kisebbségi nyelv ökológiáját (Haugen 1972) meghatározzák. Ezek magukban foglalják az identitás kérdéseit, a befogadó társadalom által a bevándorlók és nyelvhasználatuk iránt tanúsított attitűdöket, valamint a bevándorlók akkulturációs állásfoglalását (Padilla 1980). Az emigráns nyelvek megtartásához, valamint a stabil kétnyelvűség megteremtéséhez a legkedvezőbb hátteret a befogadó kultúrához való pozitív hozzáállás és a saját kultúra megtartásának igénye jelenti, ugyanakkor ezen igényekre nagy hatást gyakorolhat a többségi kultúra. Fontos tehát, hogy a többnyelvűségi kutatások feltárják ezeket az attitűdöket, valamint az identitás aspektusait, és ne csak az olyan objektív demográfiai adatokra támaszkodjanak, mint például az emigráns közösség népessége vagy a népszámlálási adatokból kikövetkeztethető nyelvhasználat.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave