Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


5. Következtetések – és a kiút

Ez a szomorú sors nemcsak a magyaroknak és az oroszoknak, hanem más nemzeteknek is osztályrészül jutott. A nyelvészek különbséget tesznek ugyanis a tekintetben, hogy egy nyelv a birtokviszonyt have vagy be predikátummal fejezi-e ki (Isačenko 1974). A have-nyelvek közé tartoznak többek közt a germán és a román nyelvek, a be-nyelvek közé többek közt a finnugor nyelvek, a szláv nyelvek egy része és a lett. Mi több: „Az explicit ’haben’-ige […] inkább ritka a világ nyelvei között. Ehelyett egy sor különböző konstrukció használatos […] a birtoklás predikatív kifejezése korlátozott számú kognitív sémára vezethető vissza: (a) akció: X elveszi/megfogja Y-t, (b) hely: Y X-nél van/helyezkedik el, (c) együtt járás, kísérés: X Y-nal van/X együtt van Y-nal stb.” E megoldásoknál nem rendkívüli, ha a haben helyett egzisztenciális predikátum áll. Az (a) típusnál – ide tartozik a német Ich habe x is1 – az alany az aktív „birtokos, aki tipikusan [+élő]”. A (b) típusnál a birtokos dativusban áll vagy valamilyen helyhatározó esetben, mint például a héberben (Le-yóav hayú harbé = hoz-Yoav sok barát volt) (Serzisko 2004, 1091–1092) – vagy mint a fenti orosz (7b)-ben és (8b)-ben; ide tartoznak azok a nyelvek is, amelyek a birtoklást olyasfajta főnévi birtokos szerkezettel és egzisztenciális predikátummal (Serzisko 2004, 1092) fejezik ki, mint a magyar (1b). Miként a nyelvek a birtoklást sem feltétlenül have-konstrukcióval fejezik ki, úgy természetesen sok nyelv a fájdalma van tartalmat sem, és ezen belül pedig nem is olyan szerkezettel, amelyben a szubjektum helyén valamilyen élőlény, az objektum helyén pedig a fájdalom áll (vö. Löbner 2003, 235–239). Ha tehát valóban a felszíni grammatika analógiái űznének be bennünket a privátnyelv-koncepció zsákutcájába, akkor a népek egy tekintélyes részét nem fenyegetné ez a veszély.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave