Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


A grammatikai vizsgálatok szerepe

A kései Wittgenstein filozófiájában valóban központi szerepet játszik a nyelv. De nem azért, mert Wittgenstein – ahogy például Frege vagy Russell – nyelvfilozófiai problémákat akar megoldani. És nem is azért, mert úgy gondolja – mint például Austin vagy Ryle –, hogy a nyelv elemzése segítségünkre lehet bizonyos filozófiai problémák megoldásában. Wittgensteinnél a nyelv nem vet fel filozófiai problémákat, de a nyelvi elemzéstől nem reméli bizonyos filozófiai problémák megoldását sem, lévén szerinte nem léteznek valódi filozófiai problémák. Wittgensteint csak annyiban izgatja a nyelv, amennyiben rá tud mutatni arra, hogy annak félreértéséből erednek a filozófiai problémák, és amennyiben a grammatikai vizsgálatok hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy felismerve a nyelvi félreértéseket, megszabaduljunk a filozófiai problémáktól.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave