Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


Innátizmus és tanulás viszonya: A specifikus és általános mechanizmusok vitái

Maga az innátizmus1 mint a nyelvre alkalmazott átfogó filozófiai elv azóta is halad a maga útján. Igen alapos, ténybelileg és irodalmilag is kimerítő összefoglalást ad a Stanford Filozófiai Enciklopédiában Fiona Cowie (2010). Cowie (1999) monográfiája pedig nagy visszhangot kiváltó konceptuális elemzést is nyújtott. Ennek lényegi mozzanata, mint bírálatában Fodor (2001) is kiemeli, kettős. Vajon vannak-e általánosan érvényes fejlődési-tanulási mechanizmusok, melyek a nyelvre is érvényesek? Ezt az eredeti ősellenfél, a behaviorizmus után a modern fejlődéskutatás kognitív irányzatai is hirdetik (Elman et al. 1996; Tomasello 2003). A másik filozofikus kérdés, hogy vajon mindent megmagyaráz-e a természettudomány, ez esetben a genetika összekapcsolása az innátizmus ismeretelméleti filozófiai doktrínájával. A kettő összekapcsolódik, mint kritikájában Fodor is rámutat, hiszen az innátisták többnyire a tanulás lehetetlenségének mozzanataival érvelnek. Azzal, hogy ilyen „szennyezett” adatok alapján nem lehetne elsajátítani egy ideális rendszert, ha nem lenne egy erős veleszületett összetevő az elsajátítás mögött.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave