Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


Három gyakran elhangzó ellenvetés

Frege (1892/1980) az indító kérdésünkre a következő választ adta: igen, a tulajdonneveknek valóban van értelmük; ezeket mai terminológiával fregei jelentéseknek is hívhatjuk. A fregei jelentéseket általában a fregei elméletben betöltött szerepükkel szokták jellemezni, például: egy tulajdonnév fregei jelentése megadja, hogy a név hogyan is járul hozzá az őt tartalmazó összetett kifejezések jelentéséhez; meghatározza, hogy a név kire (vagy mire) referál; egyben a megértés tárgya (a név kompetens használói annak fregei jelentését ragadják meg). Filozófiai körökben elterjedt nézet, hogy Frege elmélete a tulajdonnevek jelentéséről – azaz a tulajdonnevek leíró jelentéselmélete – elegáns magyarázatot ad mindhárom szerepre, azonban ennek komoly ára van: más területen végzetes problémákba ütközik, amelyeket a toldozott-foltozott változat, a leírásnyaláb-elmélet sem képes megoldani. Így aztán az utóbbi elmélet, amelyet elsősorban Searle-nek tulajdonítanak, általában úgy jelenik meg az irodalomban, mint egyfajta felvezetés Saul Kripke tulajdonnevekről szóló alternatív elemzéséhez. Ebben a szakaszban felvázolom a fregei elméletet és a Searle-nek tulajdonított leírásnyaláb-utódelméletet, megmutatva, hogy az elemzésekkel szemben szokás szerint felhozott három ellenvetés – a szakirodalom tanúsága szerint – hogyan, mennyiben érinti őket.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave