Bernek Ágnes

Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban


A 21. század többpólusú világa

2018-ra immár tényként fogadható el, hogy az USA és az atlanti erőtér világpolitikai és világgazdasági hegemón szerepére alapuló egypólusú világ után formálódóban van egy új, többpólusú világ. Az USA „első az egyenlők közt” világban betöltött szerepkörének napjainkra vége van, s geopolitikailag megállapítható, hogy megkezdődött a hatalom térbeli diffúziója. De milyen lesz ez a többpólusú világ? Mivel a jelenleg alakuló többpólusú világ szabályozórendszere még korántsem alakult ki, így napjaink teljesen bizonytalan korszaka legfőképpen az ún. rendszerszintű geopolitikai kockázatokra vezethető vissza. Azáltal, hogy ma már Kína a világ második legnagyobb nemzetgazdasága, az angolszász világgazdasági szabályozórendszer mellett más politikai és gazdasági modellek, más gazdasági szemléleti módok alakulnak ki. Formálódóban van az ún. nem angolszász világ (egyelőre még az angolszász világ mellett). Így a hagyományos értelemben vett „Nyugat” dominanciája egyre inkább megkérdőjelezhető.

Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 178 3

Közép- és Kelet-Európa a felfedezésre váró új-régi makrorégiója Európának. Napjainkban sokat hallunk róla, számtalan dimenzióban, de arról keveset, hogy milyen folyamatok zajlanak itt le. Ütközőzóna vagy érintkezési nagytér két rendszer között, netalántán egy sajátos fejlődési övezet? S mi lehet a szerepe ma és holnap, alakítójává válhat-e a geopolitikai rendszereknek? A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnének eligazodni ezekben a kérdésekben, s meg akarják ismerni nagytérségünk jövőbeli lehetséges fejlődési irányait.

Prof. Dr. Rechnitzer János

egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem,

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Bernek Ágnes könyve történelmileg nagy ívű, politikailag pedig felettébb zavarba ejtő kérdést tesz fel: hogyan tudjuk újra pozicionálni a közép- és kelet-európai térség geopolitikai helyzetét a mozgásba lendült 21. századi világpolitikai és világgazdasági környezetben? A szerző tézisei provokatívak: 1. Közép- és Kelet-Európa mint önálló régió nem létezik, a szocialista múlt alapján lehatárolt térség a 21. századra már átalakult. 2. A térségről való geopolitikai szemléletmódunkban le kell számolnunk a hidegháborús időszak paradigmáival, a „Nyugaton vagy Keleten vagyunk?” és a „Hol húzható meg Közép-Európa és Kelet-Európa határa?” kérdésekkel! 3. Az egyes földrajzi térségekhez új „imidzset” kell társítanunk! 4. Az „ütközőzóna” helyzetet a térség államainak „hídzóna” szereppé kell átalakítaniuk. 5. A hídzónához tartozó államoknak olyan szoros gazdasági együttműködést kell megteremteniük, amely már képes ellenállni a nagyhatalmak ősrégi „oszd meg és uralkodj” politikájának. 6. A hídzónán belüli gazdasági együttműködés „kulcsa” mindenképpen az, hogy az államok gazdasági együttműködésén túl az országhatár alatti régiók (tényleges területi gazdasági egységek) és a régió vállalatai között is szoros gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki. 7. Térségünk vonatkozásában a 21. század nagy kérdése, hogy ki lehet-e alakítani egy új észak–déli irányú közép- és kelet-európai „hídklasztert”?

A válaszok keresése izgalmas olvasmány szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt.

Gazdag Ferenc

professzor emeritus, az MTA doktora

Hivatkozás: https://mersz.hu/bernek-kozep-es-kelet-europa-a-21-szazad-geopolitikaigeookonomiai-strategiaiban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave