Boros Gábor

Módszer, metafizika, emóciók


Egység és széthúzás: metafizika és szenvedélyelméletként kidolgozott etika

A filozófia egész újkori történetének nagy kihívása – különösen a 20. század saját kérdésfeltevéseinek fényében – az ego mint új metafizikai kiindulópont és a Másik kapcsolatának biztosítása. A 21. század felől nézve teljesen lehetetlen megállapítani, mekkora szerepe volt ebben maguknak az „új” filozófia megalapítóinak, elsősorban Descartes-nak, és mekkora a descartes-i filozófiát már Descartes életében továbbfejleszteni, átalakítani igyekvő filozófusoknak,87 majd azoknak, akik a 20–21. században argumentumok után kutatva argumentumokat rekonstruáltak és/vagy konstruáltak a Descartes-szövegekből vagy azok apropóján. A descartes-i filozófia hatástörténete ma már részévé vált annak, ahogyan a descartes-i filozófiát mindennapi módon értjük.88 Mégis, a mai, eszmetörténeti alapokon nyugvó filozófiának van bizonyos esélye arra, hogy megértse legalább azt, hogy miért nem aggasztották igazán a szolipszizmus-probléma különböző aspektusai a 17. századi gondolkodókat. Végső soron akár az is kiderülhet, hogy ama heideggeri verdikt a külvilág létezésének problémájáról, mint aminek inkább a léte botrányos, semmint állítólagos megoldatlansága,89 épp annyira vonatkoztatható a Másikhoz való eljutás problémájára. Meglehet, hogy a 17. századi gondolkodók nem értették volna az erre vonatkozó aggodalmat, mert úgy gondolták volna, az új filozófiát nem fenyegeti az ego és a rajta kívüli dolgok léte közötti végzetes elkülönülés. Ez a belátás végső soron akár még arra is lehetőséget adhat, hogy saját, 21. századi filozófiánk számára új kiindulópontot találjunk abban az úgyszólván paradigmaváltás előtti helyzetben, amelybe láthatólag kerültünk.

Módszer, metafizika, emóciók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 937 5

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-modszer-metafizika-emociok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave