Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


A globális gazdasági és pénzügyi válság hatása Japánra és a kilábalás

A japán gazdaságot különösen kiszolgáltatott helyzetben érte a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság, mivel az egyébként is alacsony növekedése – a válságot megelőző néhány évben – külső kereslet által vezérelt volt, miközben a belső kereslet az 1990-es évek óta gyenge lábakon állt. A japán export 90 százalékát, amely a növekedés legjelentősebb tényezője volt, a feldolgozóipar állította elő. A JETRO (2015) adatai alapján, az ezredfordulót követő években a japán vállalatok által előállított termékek/szolgáltatások egyre nagyobb aránya külföldön került értékesítésre, amely egyben jelzi a gyenge belső keresletet.63 A japán feldolgozóipari termelés és export árustruktúrája egyre inkább a magas hozzáadott értékű termékek – járművek (pl. személygépkocsi), elektronikai termékek (pl. elektronikai alkatrészek és berendezések, elektromos gépek, IT-termékek) és általános gépek (pl. termelő berendezések) irányába tolódott el. Az előbb említett termékcsoportok 2007-ben a teljes japán kivitel 65 százalékát és az ipari termelés felét tették ki. Mindez megmagyarázza, hogy miért vált még sebezhetőbbé a japán gazdaság a külső keresleti sokkokkal szemben a világgazdasági válság előtt.

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave