Simongáti Győző

Kishajók II.


Egyenes kihajtás

Ennél a megoldásnál a hajó hátulján elhelyezett hajócsavart egy hosszabb tengely köti össze a hajó középső részén elhelyezett motorral. Mivel a hajócsavar tengelye ideális esetben a menetiránnyal párhuzamos, azaz vízszintes kellene legyen, így igyekeznek a csavart csak kismértékben megdönteni. Ennek az az eredménye, hogy a csavart hajtó tengely nem túl meredek, és így a motor csak a hajó legértékesebbnek tartott középső részén tud elhelyezkedni (1.1.1. ábra). A hajótest hátsó fenékrésze enyhe felhúzással rendelkezik, hogy a hajócsavarra megfelelő rááramlást biztosítson. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a tengely vonala csak a csavartól távolabb döfi át a hajótest gerincvonalát, így nagy a tengelynek a hajótesten kívüli hossza. A tengelyt ezért a csavar előtt általában tengelybak tartja (1.1.1. ábrán kék körrel megjelölve). Ezekben az esetekben a hajótest fenékrésze és a csavartengely nagyon kis szöget zár be, ezért egy hosszabb tönkcsőre van szükség, melynek pontos beépítése nehezebb. Ezért szokás az ilyen hajtásnál a szkeg alkalmazása (1.1.2. ábra, pirossal bekarikázva a szkeg), mely révén a tengely egy közel merőleges síkon keresztül halad át a hajótesten. A szkeg egyben az iránytartást is javítja a laterálfelület növelése révén. A hajótesten belül a tengely maradhat enyhén ferde, ami egyben a motor azonos szögű ferde beépítését is megköveteli, vagy egyenesbe vezethető egy tolócsapágyat követően kardáncsukló vagy egy, a tengelyvégek között szögtörést biztosító irányváltó hajtómű beépítése révén.

Kishajók II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 303 9

E jegyzet – mely a 2012-ben a Typotex Kiadó gondozásában megjelent Kishajók c. jegyzet folytatása – elsődleges célja, hogy a járműmérnöki alapképzés hallgatóit megismertesse a vitorlás és motoros kishajók működésével és tervezésével kapcsolatos alapvető tudnivalókkal. A kishajók számos területen hasonlítanak a hajósképzés más tárgyaiban ismertetett nagyhajókhoz, így sok tekintetben lehet támaszkodni az ott elhangzottakra. Ugyanakkor nagyon sok vonatkozásban olyan speciális jellemzőkkel bírnak, melyek miatt külön is foglalkozunk velük. Az e jegyzetrészbe foglalt ismertetés a szerteágazó témakörök miatt csak részleges. A nagy anyagból az első részbe került a kishajók működésének bemutatása, a hajótesttel (annak formájával, stabilitásával és ellenállásával) és a vitorlások tőkesúlyával kapcsolatos részek. E második részbe alapvetően a kishajók hajtását bemutató fejezetek fértek bele, terjedelmi korlátok miatt. A kormányzással, a kishajók rudazatával, merevítő-kötélzetével, valamint az ergonómiával és esztétikával foglalkozó részek sajnos még mindig kimaradtak. Ezek terv szerint egy következő, befejező részt alkotnak majd, mely elkészülte után a BME, Repülőgépek és Hajók Tanszékének honlapján lesz elérhető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simongati-kishajok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave