Az alapjellemzők és alapkarakterisztikák bemutatása után az egyes konkrét kerékmodellezési lehetőségek tárgyalása előtt szükséges meghatározni, hogy milyen szempontok alapján különböztethetők meg az egyes kerékmodellezési eljárások. Pacejka szerint alapvetően két irány létezik a kerékmodellek elkészítését illetően, melyek további csoportokra bonthatóak [102], lásd 7.5. ábra. Egyik irány az empirikus (tapasztalati) modellezés, ahol kísérleti mérésekkel állapíthatók meg a kerékerő-karakterisztikák. A másik irány a kerék fizikai modelljének felírása megfelelő dinamikai egyenletekkel. Minden esetben szükséges megvizsgálni a felállított kerékmodell valósághűségét, hogy mennyi mérés szükséges a kerékmodell megalkotásához, továbbá a kapott eredmény formalizmusa mennyire komplex. Ezek mellett lényeges szempont, hogy a kerékmodellek alapján történő számítás mekkora erőforrást igényel, mennyire írja le a kerék belső szerkezetét és viselkedését, illetve mennyi olyan speciális tapasztalat szükséges az elkészítéséhez, melyeket egy mérnök hosszú évek gyakorlata során képes megszerezni. Pacejka beosztását követve négy csoport különíthető el a kerékmodelleken belül: