Simonyi Károly

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig


A Fermat-elv

Descartes-nak a sebességekre vonatkozó feltevését nem mindenki fogadta el. Így élesen szembeszállt ezzel a gondolattal Pierre de Fermat (1601– 1665), aki szerint nyilvánvaló, hogy a sűrűbb anyag nagyobb ellenállást fejt ki a fény mozgásával szemben, és ezért benne a sebességnek is kisebbnek kell lenni (3.5-2 idézet). Ugyanakkor, kiindulva abból a megfontolásból, hogy a természet mindent igyekszik a lehető legegyszerűbb módon megvalósítani, Fermat végül is eljutott híres és máig is érvényes tételének, a Fermat-elvnek (1662) a felállításához. Szerepet játszott ebben Fermat nagy gyakorlata és szeretete a szélsőérték-problémák megoldása iránt (3.5-3 idézet). A Fermat-elv a töréstörvényre vonatkozóan a következőket állítja (3.5-12 ábra). Válasszunk ki egy sík felület által határolt, kétféle sűrűségű homogén közegben egy-egy pontot. Azt természetesen feltételezzük, hogy a fény mindegyik közegben külön-külön egyenes vonalban terjed. Így elvileg különböző fényutakat rajzolhatunk: kiindulunk az egyik pontból, egy egyenes mentén eljutunk a határoló felület valamelyik pontjához, innen egy más irányú egyenes mentén eljutunk a másik pontba. Mindezen geometriailag lehetséges utak közül a fény a valóságban azt a pályát követi, amelyre nézve a pálya teljes befutásához szükséges idő az összes többihez viszonyítva a legkisebb. Az ábra jelöléseivel ezt a követelményt így fogalmazhatjuk meg matematikai alakban:

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 490 6

A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz. A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják. A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simonyi-a-fizika-kulturtortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave