Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Kommunikatív tudatolvasás: a referenciális és informatív szándék felismerése

A természetes pedagógia elméleti keretén belül a nem verbális osztenzív jelzésekre való érzékenységet vizsgáló kísérletek szisztematikusan variálták, hogy a vizsgálatban bemutatott informatív ingeresemények osztenzív kommunikatív jelzések kontextusában (például szemkontaktus felvételét, illetve dajkabeszéddel való megszólítást követően) vagy pedig nem osztenzív kontextusban (azaz nem kommunikatív figyelemfelkeltő ingereket, például mechanikus hangokat követően) jelentek‑e meg. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az osztenzív bevezető kontextus szignifikáns mértékben befolyásolta a csecsemőnek a bemutatott ingereseményekről kialakított interpretációját, szemben a nem osztenzív kontextusban bemutatott hasonló ingerek eltérő értelmezésével. Az osztenzív bemutatási feltételek ugyanis két különböző fajta pragmatikai következtetést is kiváltottak a csecsemőkből: egyrészről a demonstráció szándékolt referensének azonosítását (referenciális intenció kikövetkeztetését), másrészről pedig a referensről szóló új és releváns információ rekonstrukcióját (az informatív intenció tartalmának azonosítását). Lényeges, hogy a csecsemők nem jutottak hasonló pragmatikai következtetésekre akkor, ha ugyanazokat az ingereseményeket nem osztenzív kontextusba ágyazva mutatták be nekik, azaz ha nem kommunikatív figyelemfelhívó ingerek előzték meg őket.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave