Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


A pozitív és a negatív kérdő mondatok használatának különbségei

Ladd (1981) munkájával kezdődött annak a kérdésnek az elméleti alapokon nyugvó vizsgálata, hogy egy adott szituációban milyen tényezők befolyásolják egy tagadó kérdő mondat és nem tagadó változata (a továbbiakban negatív, ill. pozitív kérdő mondat, röviden: NKM, ill. PKM) közötti választást. Ladd rámutatott arra, hogy kijelentő mondati megfelelőjükkel ellentétben az NKM-eknek kétféle interpretációja lehetséges. Bizonyos morfoszintaktikai jellemzők csak az egyik, vagy csak a másik olvasattal kompatibilisek. Ha ezek nincsenek jelen, az NKM alapvetően kétértelmű. Egyrészt, a tagadószót lehet úgy is tekinteni, mint ami része annak az állításnak, amelynek az igazságára rá kívánunk kérdezni (belsőtagadás-olvasat), de úgy is, mint ami nem része az állításnak (külsőtagadás-olvasat). A különbséget jól illusztrálja a (4a–b) alatti angol kérdő mondatpár, amelynek első tagja a ’Jön Jane is’ pozitív állítás igazságára kérdez rá, utóbbi pedig a ’Nem jön Jane sem’ negatív állítás igazságára:1

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave