Tatár György

"Egy gyűrű mind fölött"


Három eskü

Az első világháborút követően a palesztinai brit mandátum Népszövetségtől kapott megbízatása arra szólt, hogy a szóban forgó területen létesítsen otthont, hazát (homeland) a zsidó nép számára. A két világháború között e feladatnak megfelelően a cionista szervezetek a mandátum teljes területén széltében-hosszában hozták létre településeik laza hálózatát: falvakat, kibucokat, városokat. Az európai pusztítás nyomán pedig számosságában még a már helyben lakó zsidó lakosságot is meghaladó holokauszt-túlélő menekülttömeg zúdult Palesztinára. Az egyre sokasodó etnikai-vallási és politikai ellentétek rendezése céljából az ENSZ tagállamai 1947-ben megszavazták – az addigra a britek által jócskán lecsökkentett – maradék mandátumterület két államra történő felosztását. A leendő zsidó és arab állam követhetetlenül bonyolultan futó határait kijelölve az ENSZ maga mögé utasította a problémát, s nem fecsérelte tovább az idejét olyan kérdések megoldására, mint hogy például mi legyen az így az arab államban rekedt zsidó, vagy a zsidó államban rekedt arab települések sorsa. A kor szokásainak megfelelően nyilván valamiféle lakosságcsere gondolatával hessentették el maguktól ezt a gondot, ahogyan azt a másikat is, hogy tudniillik mi a teendő, ha a zsidó fél elfogadja a felosztási határozatot, miközben a palesztinai arabok vezetői, valamint kivétel nélkül minden arab állam elutasítja azt, s egyben jelzi, hogy erővel is érvényt szerez ennek az elutasításnak. Márpedig így történt.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 945 0

„A történelem testéről leolvashatatlan az, ami a történelmen túli. Márpedig az igazság minden történelem nélkül is igazság. Nincs szüksége a történelemre. Az ész igazságait az ész bizonyítja, miközben a történelem a gyerekszoba padlóján játszik, s legföljebb fel-felbámul az elhaladó igazság-felnőttekre."

„A középkor nevű túlságosan is hosszúra nyúlt korszak után, amely közvetlenül tagolt be minden egyes embert a történetileg alakult vallás intézmény-épületébe, persze szükségszerű volt, hogy a »tisztán emberi« felfeszítse a rázárt ajtókat, és kifusson végre a szabadba. Az ember csakugyan nem azonos a kereszténységgel vagy a zsidósággal. Az ember nyilvánvalóan több, mint az intézményként fölé tornyosuló és őt bekebelező vallás, vagy mint akár az egész történelem. Mindkettő emberi kéz alkotása. Ne borulj le előttük! A rabságban tartó épületkolosszusokból tehát valóban ki kellett menekülni, ám a fedél nélkül maradt »tisztán emberi« ettől fogva hontalan, és - mint Lessing színművéből és máig tartó kultikus hatásából látjuk - végtelenül tartalmatlan is. A felvilágosodással kiszabadult »tisztán emberi« azóta is ideológiai tömegszállásokon igyekszik meghúzni magát."

Hivatkozás: https://mersz.hu/tatar-egy-gyuru-mind-folott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave