Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben
Fogalomtár
abszolút működési kockázat (OR) | A működési kockázat súlyszáma, amelyet pénzegységben fejezünk ki. A mutató az adott entitás által kockáztatott értéket (value at risk) jeleníti meg, amely a működési folyamatokból származtatható. Az államháztartási pénzügyi folyamatok keresztmetszeti vizsgálatában az elemzett működési bevételi és kiadási előirányzatok sokasága jellegzetes, a pénzügyi méret szerinti eloszlást mutat, amelyet a bevételek és a kiadások különbségének eloszlása szorosan követ. Itt a különbség pénzértéke az abszolút működési kockázat. Az OR mutató jól alkalmazható az adott sokaság jellegzetes eloszlásképének, a nagyságrendi viszonyok meghatározására, a létrehozható méretkategóriák feltérképezésére. |
abszolút működési rendszerkockázat (SOR) | A rendszer egészének mezoszintű, illetve mikroszintű változásait, a súlyszerkezet, valamint a működési kockázateloszlás átrendeződését egy adott időszakra egy indikátorban tömörítjük, amely megőrzi a számítás alapjául szolgáló nyers indikátor mértékegységét (pénzegységet, illetve általánosítva a rendszer jellemzését, tetszőleges naturális mutatószámot). |
bizonytalanság |
A rosszul definiált változás, amikor nem ismerjük a folyamat (rendszer) lehetséges kimeneteleit, valamint az ezekhez rendelhető valószínűségeket, illetve az egyes kimenetelek kapcsolódó hatásmechanizmusát, továbbá azok kockázati súlyát. Bármelyik elem ismeretlen, a folyamat bizonytalan. A bizonytalan helyzeteket a kockázati folyamatok azonosításával, elemzésével és értékelésével, elméleti valószínűség-eloszlások segítségével (top-down), illetve statisztikai adatok tapasztalati eloszlásának felhasználásával (bottom-up) kezelhetjük. |
bottom-up értékelés | A bottom-up értékelés a folyamatokra (rendszerekre) ható véletlen események tapasztalati adataiból következtet a működési kockázat mértékére és valószínűségére. A személyi tényezők, az üzleti-üzemi folyamatok, a működtetett rendszerek rendkívüli eseményeiből állítanak össze adatállományokat következtető statisztikai elemzések céljaira. |
egyedi kockázatértékelés | Egy rendszer egy adott elemére, illetve az elemek egy csoportjára deduktív módon levezetett kockázati szint, kockáztatott érték. A levezetés alapja a rendszer – top-down, illetve bottom-up értékeléssel összeállított – kockázati karakterisztikája, illetve a kockáztatott érték (OR), valamint a kockázati szint (ROR) számítási algoritmusa. Az egyedi értékelés magában foglalhatja az egyedi kockázati szint, kockáztatott érték komplex értékelésén túlmenően az adott entitás működési kockázatának környezeti értékelését, további változók bevonásával. |
elméleti működési hiány | A neoklasszikus közgazdaságtan hasznosság (U: utility) fogalma, valamint a viselkedés-közgazdaságtan pszichológiai érték (V: value) definíciója alapján elméleti döntési egységet konstruálhatunk. Az egységnyi hasznosságra, illetve pszichológiai értékre eltérő összegű pénzértéket számítunk működési bevételi, illetve működési kiadási oldalon. Az egységnyi döntés alapján a működési bevételek és kiadások által generált negatív különbözetet (hiányt) elméleti működési hiányként határozzuk meg. |
eredendő kockázat (IR) | Az elméleti működési hiányt a működési döntések egy egységére vetítve állandó arányszámot kapunk, amelyet skálafüggetlen állandóként határozunk meg. Ez az érték a neoklasszikus közgazdaságtan hasznosságfüggvényének intuitív kezelésével 60%, a viselkedés-közgazdaságtan értékfüggvényének paramétereivel számítva 56%. |
eredeti előirányzat | Az állami költségvetés tervezett adatsora, statisztikai értelemben várható értékként kezeljük. |
globális fedezet elve | A működési bevételek a működési kiadásokat egyetemlegesen finanszírozzák, nem feltételezünk kötött finanszírozási kapcsolatokat az államháztartás működési mérlegében. |
kapacitásmérleg | Naturális mutatókból képzett mérleg, például ellátási feladatok szükségleteinek és intézményi kínálatának összevetésére |
költségvetési aranyszabály | A működési kiadások nem haladhatják meg a működési bevételeket. |
martingál |
A véletlenszerűen bekövetkező eseménysor (bolyongási folyamat) matematikai általánosítása. Klasszikus bolyongásként a 0 várható értékkel (átlaggal) rendelkező, egymástól független valószínűségi változók idősorának összegeiként előálló folyamatokat értelmezzük. Ilyenek például a pénzfeldobással előállítható játékok nyereményösszegei. Az ilyen folyamatok legfontosabb tulajdonsága, hogy érdemben nem változik a valószínűség-eloszlások időbeli sorozatának várható értéke (átlaga), illetve a folyamatban nincsen trend. A bolyongási folyamatok matematikai általánosítása, amikor a sorozatszerűen vizsgált valószínűség-eloszlások várható értékét (átlagát) egy F halmazrendszer (szigma algebra) változásaihoz viszonyítjuk. Az F halmazrendszer közgazdasági értelmezése, hogy a véletlenszerű változást mutató döntési folyamatokban az információmennyiség teljessége tükröződik (fully reflect, Fama 1970). A döntési információk halmazrendszere strukturált és teljes, valamint időben növekvő, illetve vissza nem fordítható folyamat (filtrált matematikai teret alkot). A költségvetési döntési mechanizmus információs feltételrendszerét ilyennek tételezzük fel. A martingált matematikai általánosítással az X1, X2, … Xn valószínűségi változó sor, valamint F1,F2,Fn növekvő információs halmazrendszer feltételes várható értékeként határozzuk meg, a következő módon: a) E (Xn) mindig kisebb a pozitív végtelennél, azaz véges érték b) Xn mindig mérhető az Fn halmazrendszer szabályaival, c) igaz, hogy E(Xn+1| Fn) = Xn minden időpontra vonatkozóan. |
működési bizonytalanság | Azok a rosszul definiálható helyzetek, amelyek véletlenszerűen, váratlan, illetve meglepetésszerű hatásmechanizmussal a rendszer működési (kapacitás) mérlegét hiányossá teszik. |
működési egyensúlyhiány | A működőképességet veszélyeztető szituációk halmaza, amikor a rendszer működési folyamatait jellemző naturális mutatókból képezhető kapacitásmérlegek tartósan egyensúlytalanok. |
működési hiányos helyzet | A működési egyensúlyhiány eszkalációja a pénzügyi folyamatokban, meglepetésszerű finanszírozási hiány felmerülése, krízisszituációk sorozata. Nem feltétlenül vezet csődhelyzethez, a rendszer tartalékai, illetve pótlólagos külső finanszírozás biztosíthatják a működőképességet. |
működési kockázat | A rendszer kockázataira számítható hatásfaktorok maradványkockázata. Azok az ismeretlen tényezők, amelyek véletlenszerűen befolyásolják a fő folyamatokat. |
relatív működési kockázat (ROR) | A működési kockázat mikro- és mezoszintjei, amelyet normált viszonyszámmal (illetve százalékszámmal) fejezünk ki. A relatív működési kockázat mikroszinten az adott entitás kockázati kitettségét (risk exposure) jeleníti meg, amely a lokális működési folyamatokból származtatható. Az államháztartási pénzügyi folyamatok keresztmetszeti vizsgálatában a működési bevételek és a kiadások különbségének a működési kiadásokra vetített aránya nem normális eloszlást követ, továbbá különbözik az eredeti méretstruktúra eloszlásképétől. A relatív működési kockázat a döntési helyzetek mezoszintű sokaságában az egyes részsokaságokat jellemző mintázatokba rendeződik, illetve jellegzetes sokasági arányokat mutat. A rendszer mezoszintű relatív működési kockázati szintjeinek átlaga viszonyítható az eredendő kockázat állandó (elméleti) értékéhez. Az önszerveződő rendszer makroszintjén a relatív működési kockázat eltűnik. A makroszintű rendszer biztosítja és fenntartja működésének várható (átlagos) értékeire számított egyensúlyát. A költségvetési aranyszabály makroszintű érvényesülésének információs feltétele a rendszer önszerveződése, a szabályalapú döntéshozatal. |
relatív működési rendszerkockázat (SROR) |
A rendszer egészének mezoszintű, illetve mikroszintű változásait, a súlyszerkezet, valamint a működési kockázateloszlás átrendeződését egy adott időszakra egy indikátorban tömörítjük, amelyet normált, tiszta viszonyszámmal fejezünk ki (illetve százalékszámot használhatunk). |
top-down értékelés | A működési kockázat top-down értékelése során a rendszer fő folyamatainak lefolyásától függetlenül keresünk olyan veszteséget okozó belső és külső környezeti tényezőket, amelyek tökéletesen véletlenszerűen (martingál formulával) következnek be. Az analitikus értékelés során nem érdekes a kiinduló statikus érték (a rendszer adott kapacitásai), a középpontban a lehetséges veszteség mértéke áll, amely a rendszer kapacitástartalékait sokszorosan meghaladhatja. |
Tartalomjegyzék
- Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben
- Impresszum
- Ajánlás
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- 1. Bevezetés
- 2. Működési kockázat és veszteségkerülés
- 2.1. Előzmények: hitelintézeti alkalmazások
- 2.2. Fenntarthatóság, kockázati közösség, egyensúlyteremtő rendszerek
- 2.3. A modern állam kockázati közössége
- 2.4. A modern állam pénzügyi kockázatvállalása
- 2.5. A normatív és a diszkrecionális állampénzügyi döntések
- 2.6. Működési egyensúlyhiány, működési bizonytalanság, működési kockázat
- 2.7. A veszteségkerülés közgazdasági értelmezése
- 2.8. Veszteségkerülés az állam működési döntéseiben
- 2.9. Működési rendszerkockázat
- 2.10. Rövid elméleti kitekintés: regionalitás és helyi kormányzás
- 2.1. Előzmények: hitelintézeti alkalmazások
- 3. A veszteségkerülés kimutatása az állampénzügyi döntésekben
- 3.1. Mezoszinten tesztelhető állításaink
- 3.2. Nagyadatos empirikus kutatás
- 3.3. Az empirikus vizsgálat nullhipotézisei
- 3.4. Normativitás és diszkrecionalitás a megfigyelt sokaságban 2003 és 2012 között
- 3.5. Normatív és diszkrecionális döntési anomáliák
- 3.6. Az abszolút működési kockázat alakulása
- 3.7. A relatív működési kockázat alakulása
- 3.8. A működési rendszerkockázat alakulása 2003 és 2012 között
- 3.9. A nullhipotézisek értékelése
- 3.10. Kitekintés: gyakorlati alkalmazások és aktualitások
- 3.1. Mezoszinten tesztelhető állításaink
- 4. Összefoglalás, következtetések
- Fogalomtár
- Felhasznált irodalom
- Mellékletek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 188 2
Kozma Gábor könyve bemutatja, hogy a hitelintézetek működési kockázatokkal összefüggő elméleti és módszertani megközelítése jól alkalmazható a modern állam környezete irányában tett felelősségvállalásának és kötelezettségvállalásainak elemzésére. Igen nagy adatmennyiség feldolgozásával mutatja be, a viselkedés közgazdaságtan pszichológiai megközelítését alkalmazva, hogy a magyarországi települési önkormányzatok a működésüket érintő pénzügyi-költségvetési döntéseket a környezet irányában tett jelentős pénzügyi kockázatvállalás mellett hozták meg. A szerző elemzései rámutatnak, hogy milyen megközelítéssel, a finanszírozási rendszer milyen átalakításával mérsékelhetők az önkormányzati rendszer abszolút és relatív működési kockázatai. Botos Katalin, professor emerita Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik akár az önkormányzatokban tisztségviselőként, gazdálkodóként érintettek, akár a közügyekért felelősséget érző, tudatos állampolgárként érdeklődnek az önkormányzatok pénzügyi működési kockázatai iránt. A szerző egyéni szemüvegen át, figyelmet keltően, az olvasót gyakran azonosulásra, néha vitára indítva mutatja be az államháztartás helyi szintje gazdálkodási összefüggéseinek egy szegmensét, a veszteségelkerülés lehetőségeit. Rávilágít arra, hogy a működési kockázatok akkor is fennmaradnak, ha a közfeladatok ellátásában és azok finanszírozásában erősödik a központosítás, sőt olyan új problémák – felelősség-áthárítás, információs redundanciák stb. – keletkeznek, amelyek a pénzügyek központi vezénylésének, problémák menedzselése
„feljebb helyezésének” természetes velejárói. Érdemes tehát kézbe venni e tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt jelentő, de mindig tovább gondolkodásra ösztönző munkát. Kovács Árpád, egyetemi tanár
Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-kockazat//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero