Halász Gábor

Jelfeldolgozás


Periodikus jelek feldolgozása

A jelek az 1.2. ábrán mutatott csoportosítása szerint a determinisztikus jelek egy része periodikus: x(t) = x(t + T), ahol T a periódusidő. Ilyen jelek például a géprezgések esetén a hely, sebesség, gyorsulás, általában a mechanikai lengések jellemzői, áramlástanban a leválási folyamatok, akusztikában a hang stb. A periodikus jelekkel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdés a periodikus összetevők frekvenciájának, amplitúdójának, fázisának meghatározása, és a válaszadás alapvető eszköze a Fourier-transzformáció (~1822). A továbbiakban bemutatjuk a Fourier-transzformációt és használatát, és mutatunk példát az alkalmazásra.

Jelfeldolgozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 339 8

Ez a jegyzet a BME Gépészmérnöki Kar MSc képzésében szereplő, jelfeldolgozással foglalkozó tárgy anyagát tartalmazza. A „Jelfeldolgozás” témakörébe tartozó ismeretanyag szakterületenként változik. A speciális villamosmérnöki megközelítést mutatja BME MIT Tanszéki Munkaközösség (2008) és Webster (2003) munkája. Más szakterület munkatársa is használja a rendelkezésére álló elektronikai eszközöket (érzékelőket, A/D átalakítókat, adatgyűjtőket stb.), de számára a jelfeldolgozás a méréssel (vagy megfigyeléssel, szimulációval) kapott nyers számeredmények feldolgozását, vagyis a jelekben rejlő szakmai információk kinyerését jelenti. Nyilvánvaló, hogy a mérnöki-, biológiai- és orvostudományok területén a jelfeldolgozáshoz kevesebb villamosmérnöki, de több szakspecifikus ismeretanyag szükséges. E jegyzet jegyzetnek készült: részletes magyarázatokkal igyekszik az élő előadás stílusát követni. Nem minden állítást követ szigorú bizonyítás vagy irodalmi hivatkozás, de természetesen a bemutatott módszerek és eredmények megtalálhatók a jegyzet végén idézett munkákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halasz-jelfeldolgozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave