Höltzl Tibor, Veszprémi Tamás

Kémiai szimulációk az atomoktól a vegyipari reaktorokig


Fotokémiai reakciók

A 4. fejezetben láthattuk, hogy az alapállapotú potenciálisenergia-hiperfelületen végbemenő termikusan aktivált reakciók mechanizmusa meglehetősen bonyolult lehet. Ez hatványozottan igaz a gerjesztett állapotban lejátszódó fotokémiai folyamatokra. Ilyenkor ugyanis nemcsak soklépéses reakciók lehetségesek, de számos különleges jelenséggel is találkozhatunk. Ezek közül az egyik legérdekesebb az elkerült kereszteződés (avoided crossing) szabálya, mely azt mondja ki, hogy az azonos szimmetriájú potenciálgörbék (potenciálfelületek) nem metszhetik egymást. A szabályt egy kétatomos molekula példáján mutatjuk be (8.2. ábra). Legyen a molekulának egy kötött és egy disszociált állapota (a helyzet hasonló két kötött állapot, illetve sokatomos molekulák esetében is). A Hartree–Fock SCF-potenciálgörbék (bal oldalon) metszik egymást. Ha a konfigurációs kölcsönhatást is figyelembe vesszük a számításokban, a két görbe elkerüli egymást (folytonos vonal a jobb oldali diagramon). A konfigurációk keveredésének hatása nyilvánvalóan a metszéspont közelében a legfontosabb.

Kémiai szimulációk az atomoktól a vegyipari reaktorokig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 171 4

Szimuláció alatt egy berendezés, egy rendszer, egy jelenség várható viselkedésének, gyakorlati hatásának vizsgálatát és előrejelzését értjük. Szimulálhatjuk egy gép működését vagy egy lézer teljesítményét pusztán azáltal, hogy ismerjük a fizika megfelelő egyenleteit. Egy autó biztonságtechnikai vizsgálata is szimuláció, mint ahogy egy politikai párt választási eredményének vagy egy társadalom mobilitásának, egy gazdaság fejlődésének az előrejelzése is az. A Naprendszer pontos szimulációja lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk egy távoli üstökös pályáját. Bolygónk légkörének szimulációja teszi lehetővé a ma már egyre megbízhatóbb meteorológiai előrejelzéseket. Kémiai szimulációk végrehajtásához a szükséges feltétel az adott fizikai jelenség ismerete, a megfelelő számítástechnikai módszerek választéka, egy nagy teljesítményű számítógép – valamint a megfelelő szakértelem. Könyvünkkel a megértéshez, a szakértelem alapjához szeretnénk segítséget nyújtani. Az olvasó a könyv végére érve képet kap a kémiai szimulációk fontosságáról és arról, hogy használatával a vegyészmérnöki munka során milyen hatalmas segítséget nyerhet. Titkon azt is reméljük, hogy talán kedvet is kap a szimulációkhoz, melyek a modern vegyészmérnöki feladatok egyre inkább nélkülözhetetlen eszközeivé válnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kemiai-szimulaciok-az-atomoktol-a-vegyipari-reaktorokig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave