Török Ádám, Szanyi Miklós (szerk.)

Trendek és töréspontok

Világgazdasági tükör

12.2. A globalizáció stilizált tényei

A világkereskedelem növekedési üteme az 1910–1950-es évek közötti időszaktól eltekintve, illetve néhány kivételes év kivételével (1982, 2001, 2009, 2012–2016) meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, ahogyan ezt tanulmányában Kiss Judit is nagyszerűen alátámasztja adatokkal (lásd még World Trade Organization, 2018). Az 1950-es éveket követően, azokban az években, amikor a reláció fordított – később persze az ok-okozat mindig jól azonosítható, mint a globális adósságválság, a dotcombuborék kidurranása, jelen korunk pénzügyi válsága –, az elemzők mindig felvetik a kérdést, hogy e változások vajon a globalizáció egy minőségileg új korszakát jelzik-e.
A feldolgozott termékek túlsúlya a második világháborút követő időszakban, amely 2017-ben már az árukereskedelem 70%-át tette ki (World Trade Organization, 2018).
A szolgáltatáskereskedelem dinamikus bővülése, főként az 1990-es évektől az infokommunikációs technológiák fejlődésének, az újabb generációs regionális integrációknak, a multilaterális GATS-egyezmény eredményezte liberalizációnak, valamint a globális értékláncok terjedésének tulajdoníthatóan.
A közbülső termékek kereskedelme a világkereskedelem 50%-át is meghaladja (Globalisation patterns in EU trade and investment, 2017), míg a globális értékláncokon (GVC) belüli kereskedelem 2017-ben annak 60%-a körül volt (Lema–Pietrobelli et al., 2018), a vállalaton belüli kereskedelem a Világbank becslései szerint meghaladta annak 30%-át.
A kereskedelem relációs szerkezete jelentős mértékben megváltozott, a korábban domináns észak–észak relációval egyenrangúvá vált az észak–dél (36–36%), és dinamikusan növekszik a dél–dél reláció (28%)175 (United Nations Conference on Trade and Development, 2018).
A hatályba lépett regionális integrációk száma dinamikusan emelkedett.176
Az ágazaton belüli kereskedelem is gyorsan nőtt, bár erre vonatkozó globális adattal – tudomásom szerint – Brülhart (2009) óta nem rendelkezünk, de a szűkebb relációkat figyelembe vevő empirikus vizsgálatok is ezt támasztják alá.
Jellemző folyamat – legalábbis három évtizedes távlatban – az exportorientált, legalábbis a nem elzárkózó gazdaságpolitikák térnyerése, azonban továbbra is tisztázatlan a nyitottság és a növekedés közötti viszony.
Mindezekkel együtt nemcsak a stilizált tényekben van változás, eltolódás, hanem elméleti ismereteinkben és empirikus tapasztalatainkban is, amelyek folyamatos versengésben állnak egymással.

175 2017-re vonatkozó adatok.

176 https://www.wto.org/english/tratop_e/region_e/region_e.htm#facts (letöltve: 2019. 02. 10.).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 354 1

Gazdaság Szabadon elérhető kiadványok

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

„Ajánlót írni amolyan képzeletbeli, barátságos megszólítása a könyvet böngésző Olvasónak. Meghívás párbeszédre, együtt gondolkodásra, vitatkozásra. A Világgazdasági Tudományos Tanács 2018-ban történt újraalapítása a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére maga is e cél érdekében történt. Próbáljuk közösen megérteni a sorsunkat meghatározó világgazdasági folyamatokat! Vitassuk meg a szakemberek által felvázolt problémák szakpolitikai tanulságait!

A meghívó kétségtelenül szelektív, elsősorban azoknak szól, akik nem feltétlenül a saját nézeteiket szeretnék megerősíteni az olvasás során, hanem készek eltérő nézőpontok mérlegelésére. A kötetbe szerkesztett tanulmányok a közgazdászok Szent Gráljának: a gazdasági fejlődésnek különösképpen izgalmas kérdéseire keresnek válaszokat. Hogyan kapcsolódnak a műszaki fejlődés során végbement technológiai forradalmak a hosszú távú gazdasági ciklusokhoz? Miképpen tudjuk ösztönözni a gazdaságban zajló innovációs folyamatokat? Mik lehetnek a titkai a gazdasági növekedés különleges mintázatainak, Japán és Dél-Korea felzárkózásának, Kína nagy ugrásának? Milyen okokkal magyarázhatók a kudarcok, a lemaradások és visszaesések? Létezik-e a közepes jövedelem csapdája, és hogyan lehet belőle kimenekülni? Mi történik és mi fog történni az orosz gazdaságban? Milyen hatása lehet a világgazdaságra az ott várható fejleményeknek? Mi történik a világkereskedelemben a globalizálódó világban, amikor újraélednek a bezárkózást és protekcionizmust erősítő kereskedelempolitikai reflexiók?

Kedves megszólított Olvasó! Kérem, ha izgalmasnak tartja a kérdéseket, olvassa el a könyvet, és kövesse az MTA Világgazdasági Intézet honlapján a remélhetően folytatódó vitasorozat további előadásait és hozzászólásait!”

Fazekas Károly, főigazgató, MTA KRTK

„A kötet a 2017-ben újjászervezett Világgazdasági Tudományos Tanács munkálatainak első terméke. A Tanács a korábbi szervezési struktúrát és működési gyakorlatot újította fel, ami az MTA Világgazdasági Intézete mellett működött, s a nemzetközi gazdasági elemzések megvitatásában és a gyakorlati politikai válaszok kidolgozásában a különféle akadémiai, egyetemi, vállalati és kormányzati szervek szakértőit tömörítette. Hagyományosan törekedett a szűk kormányzati és politikai érdekeken túllépni, a kérdéseket a maguk komplexitásában és ellentmondásosságában közelíteni, az érdekek ütköztetésével és sokszínűségének elismerésével biztosítani az össznemzeti érdekeknek megfelelő válaszok kialakítását.

A kötet három fő témát elemez. Kiemelendő az innováció komplex megközelítése. Az innováció fő hajtóereje a piaci verseny, ugyanakkor feltételezi a szereplők együttműködését, valamint a társadalmi, intézményi és politikai rásegítést. Magyarország számára mind felzárkózás, mind a jövőbeni kapcsolatok szempontjából különösen érdekes a kínai és az orosz modell jövője: hogyan képes Kína a legfejlettebb országok sorába lépni, s milyen esélye van Oroszországnak arra, hogy globálisan versenyző gazdasággá váljon? Az elmúlt időszakban a világkereskedelem ingatagsága és egyensúlyproblémai fokozódtak, ami súlyos feszültségek és bizonytalanságok forrása. A kereskedelmi háborúk, különösen Kína és az USA között súlyos fenyegetést jelentenek a világgazdaságnak, egyúttal a rendkívül nyitott magyar gazdaságnak is.

A tanulmányokat magas elméleti színvonal és a gyakorlati orientáltság jellemzi. Igazolják, hogy nem megalapozottak azok a hiedelmek és vélemények, amelyek kétségbe vonják az akadémiai hálózat − és általában a társadalomtudományi kutatások − színvonalát és hasznosságát.”

Palánkai Tibor

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-torok-trendek-es-torespontok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero