Szekrényes András

A mechanika kísérleti módszerei


A stabil repedésterjedés kritériuma

A 2.31. ábra egy ideális ellenállásgörbét mutat, amelyet adott esetben kísérletileg határozhatunk meg. Az ábrán a P1, P2 és P3 jelű görbék a DCB-teszt esetén mutatják a próbatest modelljében a G és a kapcsolatát erővezérlés esetén. Láttuk, hogy ekkor a kapcsolat parabolikus. Ennek alapján a P1 és P2 erőszintek esetén látható, hogy az R-görbe kezdeti szakaszán a repedésterjedés stabil (S), hiszen a további repedésterjedéshez nagyobb erő szükséges. A kritikus pontot akkor érjük el, amikor az erő P3 szintre növekszik. Ekkor a szaggatott görbe és az R-görbe érintője azonos, a repedésterjedés instabillá válik, mert a próbatestben a G monoton növekszik, ellenben az R-görbével, amely fokozatosan ellaposodik. A két másik erőszint görbéjének az R-görbével való metszéspontjai után szintén instabil repedésterjedés várható, mert a G monoton növekszik a próbatestben, így az anyag ellenállása nem képes megállítani a repedés terjedését.

A mechanika kísérleti módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 381 7

Ez a jegyzet a BME Gépészmérnöki Karán oktatott azonos című, mesterképzésen előadott tárgy tematikája alapján készült el, felhasználva az elmúlt tíz év oktatási tapasztalait. A jegyzet azok számára nyújt továbblépést, akik ismerik a szilárdságtan és a végeselem módszer alapjait. Bízom benne, hogy mind a mesterképzésre járó hallgatók, mind pedig az érdeklődő szakemberek hasznosítani tudják a jegyzetben leírtakat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szekrenyes-a-mechanika-kiserleti-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave