Czigler István

A figyelem pszichológiája


A FIGYELEM HIÁNYA

Az első fejezetben bemutattuk Mack és Rock (1998) vizsgálatait a figyelmetlenségi vakságról: az emberek mintegy 40%-a nem vette észre a fixációs pontban megjelenő objektumot, ha a feladat egy másik, a fixációs ponttól egyáltalán nem nagy távolságra lévő tárgyra irányult. Haines (1991, idézi O’Regan, 2001) beszámolt egy meglehetősen sokkoló tapasztalatról. Gyakorlott pilótákat vizsgált szimulátorban. A leszállási manőver közben, a kifutópálya kellős közepén megjelent egy repülőgép. Várakozása szerint a pilóta ilyenkor azonnal beszünteti a leszállást. Nyolc pilóta közül azonban kettő, mintha mi sem történt volna, leszállt a kifutópályát elálló repülőn keresztül. Amikor bemutatták nekik videón a leszállást, rémületükben visszavonulásukat fontolgatták. Simons és Levin (1997) demonstrációja vidámabb. Tegyük fel, hogy egy idegen megállít valakit az utcán, és megkérdezi, miként lehet eljutni valahova. Mialatt magyarázunk, két munkás közeledik egy ajtóval, és elmegy közöttünk. Amíg az ajtó eltakarja az idegent, egy másik idegen lép a helyére. Az emberek mintegy fele nem veszi észre a cserét. „Nem figyelte meg” a másik embert, pedig közelről beszélt hozzá. Többen vizsgálták, hogy mi történik akkor, ha szemmozgások között megváltozatják azokat az objektumokat, melyekre a szemmozgás irányul. Az eredmények meglepőek. Blackmore és mtsai (1995) kísérletében a látótérben helyet változtató képekre kellett szemmozgásokat végezni (a foveán tartani a képeket). A szemmozgások alatt nem jelentéktelen részletek változtak a képeken. A résztvevők teljesítménye elég gyenge volt az azonosság/eltérés megítélésében. Ha olyan feladatot adnak, mely csak akkor oldható meg, ha két szakkádikus szemmozgás során tárolt információk képi részleteit egyesítik, a teljesítmény szintén meglehetősen gyenge (Irwin, 1996). Az eddigiek arra mutatnak, hogy figyelmi folyamatok nélkül az észlelés nem kifejezetten eredményes, továbbá abban az esetben, ha gyors egymásutánban követik egymást képek, a képekből keveset jegyzünk meg.

A figyelem pszichológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 453 1

A figyelem a pszichológia szinte valamennyi jelenségkörében szerepel. Biztosítja, hogy magatartásunk irányításában a környezet éppen fontos vonatkozásai kapjanak döntő szerepet. Figyelmi működés szabályozza, hogy a tárgyakban, eseményekben gazdag világ ne terhelje túl az észlelő rendszereket, de figyelmi működések szabályozzák azt is, hogy a mozgások kivitelezését ne zavarják egymásnak ellentmondó utasítások. Figyelemről beszélünk akkor, amikor hosszabb ideig kell fenntartani a teljesítmény magas szintjét, esetleg egy éppenséggel „unalmas" helyzetben. A megismerési és viselkedésszervezési folyamatokban betöltött szerepe miatt a figyelem a kísérleti pszichológia egyik központi területe. A könyv legfontosabb célja, hogy bemutassa azokat az elméleti kereteket, melyek a figyelem kísérleti kutatásait vezérlik. Ahol erre lehetőség van, bemutatjuk azokat az idegrendszeri mechanizmusokat, melyek megalapozzák a figyelmi jelenségeket. A könyvben hangsúlyt kapnak a kutatások módszertani kérdései, de szó esik a gyakorlati alkalmazásokról is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czigler-a-figyelem-pszichologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave