A válaszadók jellemzőit célszerű figyelembe venni a kérdések megfogalmazásakor. A kérdőíves kutatások egyik korlátja, hogy személyes megkérdezéseknél általában a társadalom középrétegei érhetők el vele könnyebben, online kérdőívekkel pedig a fiatalabbak, ráadásul a válaszadási hajlandóság rendkívül heterogén lehet. Kihívásokat jelent az is, ha a vizsgálni kívánt célcsoport jól körülírható, de elérésük nehezen kivitelezető (például ha a láthatatlan turizmust vizsgálni). Általános probléma lehet még, hogy a kutatáshoz definiált alapsokaság demográfiai megoszlásairól nem áll rendelkezésre megfelelő információ, így a minta reprezentativitása is sérülhet (illetve többnyire nem biztosítható). Kompromisszumos megoldásként a fogyasztói megkérdezésnél például sokszor a hazai felnőtt lakosságot tekintik alapsokaságnak (ami önmagában véleményes feltételezés), majd a kialakuló mintából kisebb-nagyobb részeket különítenek el, úgynevezett almintákat hoznak létre a speciális, a téma szempontjából célzottan vizsgálható válaszadói kör véleményének megismerésére. Minél heterogénebb a válaszadók csoportja, annál nehezebb egységes kérdőívet kialakítani mindenki számára, és annál nagyobb a válaszadói hibák, hiányzó adatok valószínűsége. Általában nem kivitelezhető és nem is célszerű több kérdőív együttes használata egy vizsgálatban, hiszen ez tovább növeli a hibalehetőségek számát, kockázatát. Ezekben az esetekben el kell dönteni, hogy a pontosabb, mélyebb információkat kívánjuk összegyűjteni, és így kizárólag az ezeket birtokló csoportokra koncentrálunk, vagy olyan kérdőívet állítunk össze, amely mindenki számára megválaszolható kérdéseket tartalmaz (akár a téma mélyebb ismerete nélkül is).