Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


Poliklórozott aromás vegyületek (PCDH) által előidézett mérgezések

A poliklórozott aromás vegyületek kémiailag három fő csoportba tartoznak: 1) poliklórozott bifenilek (PCB), 2) poliklórozott dibenzo-para-dioxinok (PCDD) és 3) poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF). Ezek toxicitása és emiatt maximális megengedett mennyisége a takarmányokban eltérő lehet (EC, 2006). A PCDH-szennyeződések toxicitásának jellemzésére a Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives (JECFA) egy egyenértékűségi faktort (toxicity equivalence factor, TEF) dolgozott ki, amely alkalmas az egyes keverékek összehasonlítására (Van den Berg et al., 2006). Az egyes dioxin-kongénerek toxicitását a 2,4,7,8-tetraklorodibenzo-para-dioxin (2,4,7,8-TCDD) származékhoz viszonyítva fejezi ki. Megengedett mennyiségük a takarmánnyal érintkező levegőben (10–15 g/l), a talajban és a növényekben (10-12 g/kg), üledékekben, vízi szervezetekben és az állati szervekben (10–9 g/kg) nagyon kevés, de poláros jellegük miatt csak lassan bomlanak le a környezetben (t½ 4–12 év). Előfordulhatnak továbbá egyes agyagásványokban, így a szepiolitban vagy a kaolinitban, amelyekből a bélcsatorna acidikus kémhatásán felszabadulnak. Állatokban, a zsírdepókban és a májban halmozódnak fel. Innen felszabadulva és a keringésbe jutva károsítják a szervezetet. A PCDD-vegyületek humán karcinogének, a PCDF azonban nem. A PCDH-vegyületek toxicitását először a brojler csirkék úgynevezett „toxikus zsír szindrómájaként” írták le. A madarak visszamaradtak a fejlődésben, tollfejlődési zavar, nehezített légzés és ataxia volt megfigyelhető. Megfigyelték emellett embriotoxikus hatásukat is, amely a csontok és az agyvelő torz fejlődésében nyilvánult meg. Lovaknál a magzati fejlődés zavarai miatt életképtelen csikók születtek, emellett számos tenyészállat is elhullott az immunszervek súlyos károsodása és a testüregekben felhalmozódott nagy mennyiségű folyadék miatt (Sályi, 1999).

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave