Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


Empirikus és mechanisztikus modellek

Az első modellek felállításakor a különböző változók közötti matematikai függvénykapcsolatokat tapasztalati úton, megfigyelések alapján, statisztikai módszerekkel állapították meg. Ezeknek a modelleknek az egyenletei főként egymással jól korreláló összefüggéseket írtak le, az egyes tulajdonságok kapcsolatának okát azonban nem tárták fel. Tudjuk például, hogy a takarmányfelvétel és a zsírbeépülés szoros kapcsolatban áll egymással. Azt azonban, hogy mennyi zsír épül be a testbe, a felvett takarmány mennyiségén kívül számos egyéb tényező is befolyásolja: például a keverék energia-, fehérje- és aminosav-tartalma. A tapasztalati úton megállapított egyenletekkel kialakított modelleket empirikus modelleknek nevezzük. Ezeknek a modelleknek a hibája, hogy a környezet már kismértékű megváltozása esetén sem adnak valós képet a becsült tulajdonságokról (pl. gyarapodás, takarmányértékesítés, fehérje- és zsírbeépülés). A szimuláció eredménye nagy valószínűséggel akkor is pontatlan lesz, ha olyan táplálóanyag-ellátást alkalmazunk a szimuláció során, amely kívül esik a modellkalibrációban használt kísérletekben alkalmazott táplálóanyag-ellátástól. Ezt a hiányosságot a mechanisztikus modellek kiküszöbölik, mivel ezeket már fiziológiai, kémiai és biológiai folyamatok törvényszerűségeinek figyelembevételével alakították ki (Black, 1995a). A mechanisztikus modell tehát azoknak a fizikai, kémiai és biológiai folyamatoknak a megértésén alapul, amelyek hatással vannak a vizsgálandó jelenségre. Választ ad arra, hogy hogyan működik a rendszer. A ma alkalmazott takarmányozási modellek döntően mechanisztikusak. Az empirikus és mechanisztikus jellemző szétválasztása csak látszólag egyszerű, hiszen minden mechanisztikus modell esetében lesznek olyan egyenletek, amelyeknek nincs biológiai, biokémiai alapjuk, csupán a megfigyelés vagy statisztikai modell eredményeként jöttek létre (Halas et al., 2018). Minden olyan modellt, amely magyarázó és nem leíró (statisztikai) modell, mechanisztikusnak tekintünk.

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave